Rettegett betegségek
Talán sokan emlékeznek még a tizenöt hónapos örkényi kisfiú, Levente tragédiájára, aki 2008 májusban halt meg, hat órával azután, hogy – bár az örkényi orvos beutalta – a Heim Pál Gyermekkórház éjszakai ügyeletéről hazaküldték aggódó szüleivel együtt.
Az akkor éppen láztalan Leventén (aznap többször kapott lázcsillapítót) nem fedeztek fel olyan tüneteket, amelyek alapján indokoltnak találták volna felvételét. Lehetséges, hogy a kisfiú életét már az intenzív osztályon sem tudták volna megmenteni, de az tény, hogy így az utolsó esélyt is elveszítette. Alig néhány órával később a szülők ismét az örkényi orvoshoz fordultak kisfiuk egyre romló állapota, magas láza és terjedő kiütései miatt, aki azonnal mentőt hívott, de már nem tudtak segíteni a kisfiún.
Levente a fényképek tanúsága szerint egészen a betegség kitöréséig egészséges kis vasgyúró volt. Az időközben lezárult igazságügyi orvos szakértői vizsgálat megállapította az ügyeletes gyermekorvos felelősségét és azt, hogy Levente halálát agyhártyagyulladás okozta.
Minden szülőben nyugtalanító kérdések egész sora merül fel, hiszen bármelyikünk gyerekével megtörténhetne hasonló.
Mekkora a veszély?
Dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyásznak, a fertőző betegségek szakorvosának tettük fel az eset kapcsán felmerülő kérdéseket.
– Milyen fertőző betegségek végződhetnek halállal csecsemők, kisgyerekek, gyerekek esetében ma Magyarországon?
– A csecsemőhalálozási adatokból kiderül, hogy a legtöbb babát veleszületett rendellenességek miatt veszítjük el. Kizárólag fertőzések következtében szerencsére viszonylag kevés, öt-hat csecsemő hal meg évente. Ebbe a számba azonban nem tartoznak bele a súlyos alapbetegségben szenvedők, akik végül fertőzés következtében halnak meg. Mostanában azon dolgozom, hogy minden csecsemőkori ajánlott oltás bekerülhessen az oltási naptárba (a “kötelezők” közé), vagyis legyen ingyenes.
Igen ritkán az eredetileg enyhének vagy könnyen kezelhetőnek tartott betegség, még a bárányhimlő is lehet halálos kimenetelű. A kezdeti tünetek ugyanis semmitmondóak, és ritkán figyelmeztetnek időben arra, mekkora a baj.
– Az agyhártyagyulladást, vérmérgezést mi okozza?
– Az agyhártyagyulladást okozó úgynevezett tokos baktériumok (meningokokkuszok, pneumokokkuszok, hemofiluszok) hordozhatók tünetek nélkül, de változatos légúti fertőzéseket is okozhatnak. A meningokokkuszok tizenkét, emberre veszélyes fajtája közül csak az egyik a C típus, amely ellen oltás is létezik. Lehet tünetmentesen hordozni, ám ez a baktérium a legtöbb esetben képes bejutni a véráramba, és onnan az idegrendszerbe.
– Hogyan lehetne megelőzni ezeket a súlyos betegségeket?
– A tokos baktériumok közül a Hemofilusz influenzé b (Hib) elleni védőoltás kötelező. Bevezetése óta gyakorlatilag nem fordul elő Hib okozta agyhártyagyulladás.
A pneumokokkusz baktériumok okozta agyhártyagyulladás-esetek 65-70 százaléka lenne oltással megelőzhető, sőt, a kórházi kezelést igénylő tüdőgyulladások körülbelül 38-40 százaléka is elkerülhető volna a bevezetésével.
A meningokokkuszok abban térnek el a másik két baktériumcsoporttól, hogy jellemzően járványos természetűek, míg a másik kettő nem. A járványos terjedés a baktérium jellegzetes tulajdonságain múlik, változhat is, és nagyon eltérő az egyes, betűkkel jelölt típusoknál. Jelenleg csecsemők számára védelmet adó vakcina csak a C típus ellen létezik, míg a legtöbb esetet Magyarországon az elmúlt években a B típus váltotta ki, ami ellen még sehol a világon nincs hatékony védőoltás. (2014. nyarától már létezik védőoltás a B típus ellen is – a szerk.)
– Mitől függ, hogyan jön ki a gyerek egy ilyen fertőzésből? Mi befolyásolja az életben maradási esélyeket?
Elég sok tényező:
– a kórokozó tulajdonságai, kezelhetősége (az antibiotikumokkal szemben ellenálló, azaz rezisztens kórokozók szaporodása világjelenség);
– milyen életkorú – minél fiatalabb, annál rosszabbak az esélyek;
– alapvetően egészséges, vagy eleve beteg gyereket érint-e a fertőzés;
– milyen korán sikerül felismerni a betegséget és megfelelően felszerelt intenzív osztályra juttatni a pácienst.
– Mi a magyarázata annak, hogy ezek a kórokozók egészen rövid idő, akár néhány óra alatt ilyen súlyos állapotot tudnak kialakítani a szervezetben?
– Sajnos ez a kórokozók tulajdonságain és a csecsemők még éretlen, kialakulóban lévő védekezőrendszerén egyaránt múlik. Az immunrendszer örökölt, velünkszületett képességei mellett a védekezést “tanulni” is kell, ez időigényes folyamat. Az immunrendszer érése körülbelül kettő- és ötéves kor között fejeződik be.
– Miből veheti észre a szülő, hogy ez a láz most nem olyan, mint a többi? Milyen tünetekre figyeljünk?
– Itt van a kutya elásva – ugyanis erre a kérdésre nem lehet kielégítő választ adni. Még hat év orvosi egyetem, öt év szakorvosi képzés és több évtizedes klinikai gyakorlat után sem. Nem szabad elfelejteni, hogy nagyon ritka betegségekről van szó – előfordulhat, hogy egy-egy orvos nyugdíjas koráig sem lát egyetlenegy meningokokkusz okozta vérmérgezést, agyhártyagyulladást.
Legtöbben legfeljebb néhányszor küldenek intenzív osztályra gyereket egész életükben, éveken át egyet sem! Talán azt lehet mondani, hogy a hirtelen kialakuló, egyéb tünetekkel nem járó láz mellett a beteg viselkedésének megváltozása lehet figyelemfelkeltő a szülő számára, de feltétlenül kell hozzá a sokat látott, gyakorlott, jó szemű gyermekorvos megfigyelőképessége, intuíciója, talán még szerencséje is.
Megelőzési lehetőségek
– Mit tegyen a szülő, ha attól tart, hogy a gyereke súlyos beteg? Minden esetben az antibiotikum adása jelentené a kiutat?
– Nem, elsősorban a gyereket jól ismerő orvosra van szükség. Minden szülőnek tudnia kell, hol van az a doktor, védőnő, akihez fordulhat, ha megijed – ne akkor kelljen kapkodni, ha vészhelyzet van. Nyaralás előtt például érdemes tájékozódni, hogy távol az otthonunktól hova, kihez fordulhatunk.
Ha viszont a lázhoz bőrvérzés is társul, antibiotikumot kell adni. A közönséges kiütések elhalványodnak nyomásra, a bőrvérzés nem! Ha például üvegpoharat nyomunk a bőrhöz, a bőrvérzések továbbra is jól kivehetők maradnak.
– Nem nehezíti adott esetben a diagnózist, ha a gyerek láz- és fájdalomcsillapítót kap? Hiszen akkor olyan, mintha beteg sem lenne, legalábbis egy ideig.
– A lázcsillapítás csecsemők és kisdedek esetében helyes eljárás, és nem fedi el a tüneteket, csak éppen tudatni kell a vizsgáló orvossal is, hogy mikor és mennyi lázcsillapítót kapott a kicsi.
– Miért nincs még valamennyi veszélyes baktériumfajta ellen oltás?
– Nem olyan egyszerű dolog hatékony és biztonságos vakcinákat készíteni, ez minden egyes esetben évtizedekig tartó, hatalmas munka. Több tízezer potenciális kórokozó (vírusok, baktériumok, gombák) közül ez eddig huszonhét esetben sikerült mindössze. Ám ezzel a huszonhét vakcinával is rengeteg emberi szenvedés vált már elkerülhetővé eddig is, a kutatás pedig folyik.
Mit jelent?
Tünetmentes hordozó
Az adott kórokozó az illető torokváladékából vagy egyéb testnedvéből kitenyészthető, de a betegség tünetei nem mutatkoznak. A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a védettség kialakulását.
Agyhártyagyulladás (meningitisz)
Leggyakrabban vírus vagy baktérium okozza, az agyvelőt körülvevő burok gyulladása, fertőzése. Bakteriális változata igen súlyos betegség, amely többek között antibiotikus kezelést igényel, de ennek ellenére is halállal vagy maradandó károsodással végződhet. Ha időben felismerik, és gyorsan megfelelő kezelést kap a beteg, jó esélye van a teljes gyógyulásra. Azonban minden tizedik esetben a szakszerű beavatkozás ellenére meghal a beteg, vagy tartós idegrendszeri károsodást szenved.
A tünetek akár néhány óra leforgása alatt is kialakulhatnak. Emberről emberre a nyál közvetítésével terjed köhögéskor vagy tüsszentéssel, esetleg csókolózással. A lappangási idő kettő-tíz nap. A baktérium az emberi szervezeten kívül hamar elpusztul, nem terjed étellel, itallal, tárgyakkal vagy uszoda vizével.
Vérmérgezés (szepszis)
A baktériumok a vérkeringésbe jutnak, majd hihetetlen gyorsasággal szaporodni kezdenek, és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához vezetnek. Romlik a fontos szervek és a bőr vérellátása, a vérnyomás csökken, a vizeletelválasztás megszűnik, a bőrön bevérzések, majd elhalások keletkeznek. Az agyhártyagyulladás és a szepszis egyszerre is jelentkezhet.
A meningokokkusz-szepszis, amely Levente halálát okozta, gyorsan, órák alatt alakul ki. Felismerésében a bőrvérzés tünete segít. Kezdetben tűszúrásnyi piros pöttyök, majd bevérzett, egyre növekedő foltok jelentkeznek. Emlékeztetnek a véraláfutásra, színük azonban sötétbordó, szélük jól körülrajzolható, éles.
További információk az Országos Járványügyi Központ honlapján: www.oek.hu
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
