Amióta 2023 áprilisában megszületett Rumer Willis első gyermeke, a közösségi médiában többször is megoszt az életükről információkat, fotókat. Nemrégiben New Yorkba utaztak, Willis pedig megosztott néhány képet, amelyeken azt láthatjuk, ahogy szoptatja 17 hónapos kislányát.
És ekkor jöttek azok a kommentek, amelyek szerint nem kéne szoptatni egy 17 hónapos kisgyereket.
„Támogatom a szoptatást, legyen ameddig csak kell vagy akarod, de azért óvodáskorban már furcsa… minden képed gyönyörű, de az első felesleges volt” – írta valaki. „Őszintén szólva elegem van ezekből a szoptatós képekből! Egyszerűen nem kell állandóan posztolni erről” – tette hozzá valaki más. „Gyönyörű, hogy szoptatsz, de a lányod már egy kicsit nagy ehhez, egy kicsit hátborzongató, hogy erőlteted, mondom ezt háromgyermekes anyukaként” – kommentálta valaki.
A helytelenítő kommentek mellett természetesen rengeteg támogató is érkezett. Ugyanakkor a probléma a támadással, helytelenítéssel egyfelől az, hogy a gyerek életkorára hivatkoznak, noha egy 17 hónapost, azaz közel másfél évest szoptatni egyáltalán nem különleges, sőt a WHO ajánlás szerint nagyon is szükséges egészen kétéves korig vagy azon is túl. A helyzet az, hogy nincs felső életkori határa a szoptatásnak, sem egészségügyi szempontból, sem másból. Ez kizárólag az anyára és a babára /gyerekre tartozó döntés. Jól tudjuk, hogy a hosszan tartó szoptatásnak számos előnye van mind az anya, mind a baba számára. „Az anyatej a hosszabb szoptatás alatt is tápláló marad” – mondja Amy Peterson, IBCLC szoptatási tanácsadója a Motherly.nek. „Az anyatejben lévő immunanyagok növekednek, ahogy az anyatej mennyisége csökken. Ez csodálatos előny, mivel a kisgyermekek mindent megérintenek és a szájukba vesznek ebben a korszakukban.”
„Mind az anya, mind a babának hasznos a hosszan tartó szoptatás” – teszi hozzá Ashley Georgakopoulos, IBCLC. „Az anyánál csökkenti a emlő- és petefészekrák kockázatát, a baba immunrendszere pedig nagyjából két év alatt érik be, és drasztikusan segíti az ellenállóképességet a szoptatás.”
Az, hogy a kommentelők ilyen lazán megszégyenítenek egy anyát, amiért megosztja az anyaság egy ilyen normális, természetes részét, szintén probléma. Főként akkor, ha egyik anya szégyeníti meg, kritizálja a másikat.