Valószínűleg már legalább egy hónapja központi téma nálatok is a nagy szakállas közelgő látogatása. A gyerkőc izgatott, alig várja, hogy végre megérkezzen a Télapó, és természetesen hozza magával az ajándékokat és a finomságok tömkelegét. Aztán, amikor ott álltok szemtől szembe a Mikulással, hirtelen minden megváltozik. Hiába próbáltok a közelébe kerülni, esetleg közös képet lőni vele, hiába próbál meg mindent az “öreg” is, hogy oldja a hangulatot, a gyermeked inkább minden erejével szabadulni próbál a szituációból. Ismerős? Ne aggódj, mert ez teljesen normális, sőt kifejezetten jót jelent!
A szakértők szerint az 1-6 éves korosztályban a megszeppenés, de a sírás és hiszti is általánosnak mondható a Télapóval való találkozás alkalmával. Egyes gyerekek számára a Mikulás megjelenése, beszédstílusa, de akár az a tény, hogy “mindent lát és megítéli őket” is félelmetes lehet. Ha gyermekünk tart a számunkra az örömöt és ajándékozást megtestesítő figurától, akkor próbáljuk magunkat egy kicsit beleképzelni az ő helyzetébe.
“A kicsik számtalan okból kifolyólag tarthatják félelmetesnek a Télapót. A testalkata, a szokatlan, élénk piros ruházata, nagy szakálla, a hangja mind-mind ijesztőnek hathat az apróságok számára, még akkor is, ha ezt nekünk felnőtteknek már nehéz átéreznünk. A Mikulástól való félelem teljesen normális ebben a korban, még véletlenül sem kell aggódni, hogy valami nem stimmel a kicsi fejlődése kapcsán” – magyarázza Dr. Jennyfer Snyder amerikai gyermekorvos és kétgyermekes anyuka.
Az idegenektől való félelem már a babák 6 hónapos korától megjelenhet, ez egy nagyon fontos állomás a kicsik fejlődésében. Nem csupán azt jelzi, hogy a gyermek már kialakított egy erős kötődést a szüleihez, közvetlen családtagjaihoz, de azt is, hogy felismeri őket és már különbséget tud tenni az általa gyakran látott személyek és az idegenek között.
“A Mikulástól való félelem tulajdonképpen jót jelent. Azt jelzi, hogy a kicsinek fejlődik az érzelmi intelligenciája, kezd tisztában lenni azzal, hogy az idegenek akár veszélyt is jelenthetnek számára. Ebben a korban inkább az adna okot az aggodalomra, ha a gyerek mindenféle fenntartás nélkül közeledne számára teljesen ismeretlen emberekhez”- állítja Mandy Seyfang az Ausztrál Oktatási és Fejlesztési Minisztérium szakértője.
Mit tehetünk hát, hogy kevésbé legyen sokkoló a Mikulásnál tett vizit a kicsik számára? Íme néhány ötlet, hogyan barátkozhat meg gyermekünk a jóságos ajándékosztóval, és egy-két jó tanács, hogy hogyan kezeljük helyesen a kialakuló szituációkat:
- Az első alkalommal inkább tartsunk még “biztonságos” távolságot. Mérjük fel, mi az, ami még belefér gyermekünknek, és reagáljunk annak megfelelően. Integessünk a távolból? Menjünk oda hozzá átvenni az ajándékot, de csak együtt? Ne csináljunk semmit, csak figyeljük meg az eseményeket? Bárhogy is legyen, úgy lesz a jó! A nagyon pici gyerekek első találkozása a Mikulással például jobb, ha szinte csak megfigyelőként történik. Valószínűleg egy 1-2 éves csöppséget még nem fogunk tudni a Télapó kezébe adni, ölébe ültetni, és ez teljesen rendben van. Otthon is elég, ha a titokzatos Télapó éjszaka, láthatatlanul belecsempészi a meglepiket a csizmácskákba. Ez a mítosz aztán az évek során szépen testet ölthet, és elérkezhet a személyes találkozás is. Mindig figyeljük gyermekünk jelzéseit, hogy lássuk készen áll-e rá, vagy inkább csak a távolból szemlélné továbbra is az eseményeket.
- Ismertessük meg vele a karaktert és igyekezzünk a legpozitívabb színben feltüntetni a Télapót. Olvassunk történeteket, nézzünk meg egy-egy, a kicsi korának megfelelő mesét vagy filmet, amelyben a Mikulás kedves, jóságos ajándékozó. Engedjük el a “ha ezt a Mikulás látja, nem hoz ajándékot” típusú megjegyzéseket, illetve a virgácsot meg a krampuszokat is, ezek ugyanis félelmet ébreszthetnek a kicsikben. Minél többet hall a gyermek a Télapóról, annál természetesebb lesz számára az, amikor végre élőben is találkozhatnak.
- Írjunk közösen levelet a Télapónak. Említsük meg a kicsi néhány “jó cselekedetét” példának és persze soroljuk fel, mit szeretne kapni. A nagyobbak rajzolhatnak is. Az elkészült levelet adjuk közösen postára.
- Soha ne nehezteljünk a kicsire, ha esetleg “udvariatlanul” viselkedik a Mikulással, vagy sír és hisztizik. Amennyiben a találkozás ilyen negatív érzelmeket idéz elő a gyermekben, azonnal váltsunk taktikát és ne erőltessük tovább a dolgot. A legfontosabb, hogy biztosítsuk gyermekünket arról, hogy minden rendben van, biztonságban van és kezdjünk inkább bele az ajándékbontásba, hogy felülírjuk az ijesztő eseményeket. Ha erőltetjük a gyerek számára, hogy akarata ellenére közeledjen a Mikuláshoz, azzal nem csak még félelmetesebbé tesszük számára a helyzetet, de azt az üzenetet is közvetíthetjük felé, hogy nem irányíthatja, kihez kerüljön közel és kihez nem. Nagyon fontos, hogy már egészen kicsi kortól tiszteletben tartsuk a gyermek döntéseit azzal kapcsolatban, hogy kivel szeretne, illetve nem szeretne érintkezni. Így felnőtt korában is egészséges testtudattal fog rendelkezni.
Kapcsolódó cikkeink:
- Fontos-e hinni a Mikulásban?
- Szívszorító levelet írt egy brit kislány a Mikulásnak
- “Gyerekes” félelmek?
Kapcsolódó cikkek
