De vajon becsapjuk-e szülőként a gyerekünket azzal, ha elhitetjük vele, hogy a Mikulás hozza az ajándékot? Nem lesz nagy csalódás neki, ha kiderül, hogy nem is létezik?
Fontos a varázslat
Szülőként fontos megértenünk, hogy a mese, a fantázia gyerekünk számára egészen mást jelent, mint nekünk, felnőtteknek. Ahogy dr. Kádár Annamária pszichológus egy korábbi előadásában hangsúlyozta: nem szabad elfeledkeznünk arról a tényről, hogy ” a gyerekek nem kicsi felnőttek, hanem egész gyerekek”, ami azt jelenti, hogy a gyerekek teljesen más szemlélettel figyelik a világot, mint a szüleik. A gyermeki világban a csoda létszükséglet, ebbe a világlátásba pedig a Mikulás története tökéletesen illeszkedik. Ahogy a szakértő is mondta, nem véletlenül nevezik az óvodás korszakot varázsos éveknek is. Ebben az időszakban az ő fejükben nincsenek megmagyarázhatatlan dolgok, és az ellentmondások is tökéletesen elférnek egymás mellett. Tehát számukra a Mikulás létezése sem egy szülői hazugság, hanem sokkal inkább egy varázslatos történet a sok közül.
Ráadásul a mesés történetek azért is fontosak, mert azok szimbolikájából értik és tanulják meg az életet is. A Mikulás története, és a rá való várakozás a gyerekek számára tulajdonképpen olyan, mint nekünk felnőtteknek az adventi készülődés. A Mikulás meséjével tanulják meg, mit jelent ráhangolódni az ünnepre, figyelni a körülöttünk lévő apró csodákra.
Kádár Annamária azt mondja, hogy egy egészséges gyermek logikus gondolkodásmódja nagyjából 8-9 éves korra éri el azt a fejlettségi szintet, mikor elkezdi megkérdőjelezni a mesék valóságtartamát. Ha pedig ilyenkor elkezd kialakulni a realitásérzetük, akkor legtöbbször már maguktól is rájönnek majd, hogy egy öreg szakállas bácsi a rénszarvasok húzta szánjával képtelen lenne a világ összes gyerekének ajándékot vinni egyetlen éjszaka alatt.
Nem lesz nagy csalódás neki, ha kiderül, hogy nem is létezik?
A pszichológus szerint, ha a gyerekek megérnek rá, akkor nyugodt szívvel, trauma nélkül el tudják majd fogadni az igazságot, és nem fogják felnőtt hazugságként kezelni a Mikulás történetét.
A legtöbb gyerek tehát előbb-utóbb magától is rájön, hogy bizony nem a Mikulástól, hanem a szüleitől kapja az ajándékokat. Fontos azonban, hogy ilyenkor bízzuk a gyerekre, hogy mi legyen a továbbiakban. Ha ezek után következetesen elutasítja a Mikulás mítoszát, akkor ne erőltessük rá ezt a hagyományt. Ha viszont szeretné továbbvinni, akkor menjünk bele nyugodtan a játékba. Következő évben is pucoljuk ki együtt a kiscsizmákat és várjuk, hogy reggelre belekerüljenek az ajándékok.
Hasznos tippek a mikulásozáshoz
- Kádár Annamária azt tanácsolja, hogy a Mikulás- úgy, mint a szülinap is – az ajándékozásról és ne a jutalmazásról szóljon. Magyarán a gyerekeknek ne kelljen kiérdemelni az ajándékot, hanem a Mikulás mindenképpen hozzon valami meglepetést.
- A pszichológus szerint arra is érdemes odafigyelni, hogy lehetőleg ne apuka vagy valamelyik jól ismert rokon öltözzön be Mikulásnak, mert a gyerekek még a jelmezben is könnyen felismerik az illetőt. Ha mindenképpen hívni szeretnénk magunkhoz egy Mikulást, akkor szerződtessünk profi színészt. A legjobb megoldás azonban a szakértő szerint, ha a gyerek nem látja, ki csempészi a csizmájába az ajándékot. Az ünnepekhez közeledve így is annyi fajta Mikulást fog látni az utcákon, tévében, jobb, ha nem zavarjuk mi is össze. Ráadásul pedig az ajándékok becsempészésével a misztikumot is jobban fenn tudjuk tartani.
- Fontos még, hogy ne kényszerítsük a gyereket semmire– se szereplésre, se arra, hogy például beüljön a Mikulás ölébe. Ezekkel ugyanis olyan negatív élményeket szerezhetünk a gyereknek, ami a későbbiekben akár szorongást is kiválthat.
- Ha el szeretnénk kerülni a lebukás veszélyét, ne felejtsünk el a rokonoknak, a gyerkőc környezetében élőknek is szólni arról, hogy gyerekünk hisz a Mikulás meséjében.
Kapcsolódó cikkeink:
- Szívszorító levelet írt egy brit kislány a Mikulásnak
- A legjobb télapós énekek és versek
- Amelyik gyerek nem hisz a Mikulásban, boldogtalan felnőtt lesz?
Kapcsolódó cikkek
