Hazánkban a fejtetvesség még mindig tabu annak ellenére, hogy a legtöbb gyerekközösségben már előfordult a fertőzés. A fejtetű nem válogat. Szereti a hosszú és a rövid hajat, a szőkét, a feketét. A frissen mosott, illatos hajzuhatagban is megtelepszik. Ezért is magyarázzuk el gyerekünknek, hogy aki tetves, annak pironkodásra semmi oka, a fejtetű bárki fejére odaköltözhet. Jó, ha ez a szülők között is téma, így könnyebb a megelőzés.
Tetű vagy nem tetű?
A fejtetvek átlátszóak. Róla van szó! Ha jóllaktak, színük az elfogyasztott vér miatt változik. Egy kifejlett példány 2-3 milliméteres.
Emberi vérrel táplálkozik. Átharapja a fejbőrt, a sebbe jutó nyál okozhat viszketést.
A serke a fejtetű tojása. A serkék nyolc-tíz nap után kelnek ki. Ezek a “tetűbébik” tíz-tizenkét nap múlva kifejlett példányokká válnak, és készen állnak arra, hogy tojást rakjanak.
Az apró csepp alakú, általában fehér vagy opálos színű serkék a hajszál tövéhez közel tapadnak meg erős cementes ragasztóanyaggal. Soha nem hullanak le maguktól, mindet egyenként kell lehúzni a hajszálakról.
A tetű nem magánügy!
A tetű közvetlen érintkezéssel terjed. A kisgyerekek sokszor “egy kupacban” játszanak, “pletykáznak”, kölcsönkérik egymás sapkáját, fésűjét. De a tetűt elkaphatja a nagyi, az unokatesó, apu, anyu és az óvó néni is, mindenki, aki összebújik a kicsivel. Hibát egyedül az követ el, aki hallgat, és nem kezeli a problémát. Hiába irtjuk ki a tetveket saját gyerekünk üstökéről, ha közben másokat megfertőz, a betolakodók hamar újra visszatérnek hozzánk is! Szólni kell a védőnőnek és a pedagógusoknak, edzőknek, szülőtársaknak. Sok nevelő tapasztalja, hogy ha felüti a fejét a fertőzés a közösségben, elszabadulnak az indulatok. A szülők kikérik maguknak a gyanúsítgatást, azok pedig, akik hónapokig harcolnak a többi szülő nemtörődömsége miatt vissza-visszatérő tetvekkel, fel vannak háborodva. A legjobb, ha senki sem mutogat a másikra, hanem mindenki rendszeresen ellenőrzi csemetéje haját, odafigyel, megelőz és kezel, ha kell.
Hogyan kezeljük?
A forgalomban lévő tetűirtó szerek között van hajszesz, balzsam, spray. Mindegyiket másképp kell használni, fontos, hogy kövessük a részletes használati utasítást. Ha a bedörzsölés nem alapos, és nem terjed ki a fejbőr és a haj teljes területére, akkor a méreg nem tudja kifejteni hatását. Gyakori hiba az is, hogy a szert hajmosással túl korán, még aznap eltávolítják. A kezelést három-négy nap múlva ismételni kell, hogy az esetleg életben maradt serkékből kikelt rovarok is elpusztuljanak. A serkéket legbiztosabban egyenként, körömmel tudjuk lehúzni a hajszálakról. Ezt egyes szerek megkönnyítik azzal, hogy fellazítják a ragasztóanyagot. Pusztán a fésülés nem elég, még akkor sem, ha speciális sűrűfogú fésűt használunk. A fertőzést követő hetekben mindennap nézzük át alaposan a kicsik fejét, a legtöbben élvezik is a bogarászással járó simogatást. Kérjünk meg egy környezetünkben élő felnőttet, hogy a mi hajunkat is vizsgálja meg, nehogy mi magunk fertőzzük vissza a gyereket!
Kismamatipp:
– Megelőzésként jó, ha minden hajmosásnál ecetes öblítést használunk. Tegyünk 1 liter vízbe 1-2 evőkanálnyi ecetet, ezzel öntsük le a hajat.
– Ugyancsak megelőző célzatú lehet a tetűriasztó hajgumi használata
– A rozmaringolajos fejbőrmasszázs is elriasztja a tetveket.
– Nem árt, ha már a tetű megjelenésének hírére természetes növényi hatóanyagú tetűirtó balzsammal kezeljük a gyerekeket. Ez nem ártalmas, nem csípi a bőrt, a szemet, asztmások is használhatják.
– Sokak szerint tetűirtó használata után a hajsütővassal végzett “kezelés” sokat segít a serkék elpusztításában
– Fontos a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak fertőtlenítése is.
Nagyon fontos! A fenti megelőzési, kezelési módok egyike sem garantálja, hogy a tetű elkerül minket. Az egyetlen biztos megoldás, hogy minden hajmosás után átvizsgáljuk a gyerekünk haját. A gyakorlott szem hamar felismeri a betolakodó jeleit.
Kapcsolódó cikkeink fejtetű témában:
Forrás: Kismama magazin