Előfordulhat, hogy visszafejlődést tapasztalunk gyermekünk szobatisztaságával, evési szokásaival vagy beszédkészségével kapcsolatban. Ezeknek a “tünetek” általában gyermekünk környezeti változásaival vannak kapcsolatban és normális reakciónak tekinthetők. A kicsi fejlődése, hasonlóan sok egyéb dologhoz az életünkben általában a “két lépés előre, egy lépés hátra” mintát követi.
Mi okozhat visszalépést?
Előfordult, hogy szobatiszta gyermekünk újra bepisilt? Vagy négyéves ovisunk újra babás gügyögéssel kommunikált? Elképzelhető, hogy látszólag önálló gyermekünk azt próbálja kifejezni, mennyire ragaszkodik hozzánk, ellátásunkra, törődésünkre vágyik. Mindenképpen meg kell keresnünk az okot, ami megváltozott viselkedését kiváltja, hogy rájöhessünk, hogyan segítsünk gyermekünknek újra korának megfelelően reagálni.
Legtöbb esetben a magatartásbeli visszaesés rövid ideig tartó, múló és természetes része gyermekünk fejlődésének, de figyeljünk oda rá!
Mérföldkövek
Általában a szülők és gyermekekkel foglalkozó szakemberek is egyetértenek abban, hogy bekövetkezhet visszaesés valamilyen területen, ha egy másikon fejlődést tapasztalunk. Lehet, hogy éppen kezünket görcsösen első lépéseit teszi, ám ezzel egyidőben a szóbeli kifejezések visszafejlődni látszanak. Vagy újra felébredhet éjszakánként, ha épp szobatisztaságra szoktatjuk.
Változás és felfordulás
Szintén elég gyakori ok, hogy gyermekünk látszólagos visszafejlődéssel válaszol arra, ha környezetében jelentős változás történik. Lehet, hogy kistestvére születik, bölcsődébe, óvodába kerül vagy bébiszitterre bízzák őt szülei. Sok olyan esemény lehet, ami a felnőttek életében apróságnak tűnik vagy örömteli esemény, egy pici embernek pedig megrázó történés.
Hogyan segíthetek?
Jó esetben rájövünk arra, mi okozza gyermekünk furcsa viselkedését és így segíteni tudunk neki abban, hogy túljusson rajta.
Ha nem egyértelmű a visszaesés oka, a következőket tehetjük:
Biztosítsunk gyermekünknek extra figyelmet és ölelgetést. Azzal, ha babaként viselkedik, lehet, hogy megpróbálja elmondani, mennyire nem érzi komfortosnak azt a helyzetet, amiben éppen van, és ha többet babusgatjuk, akkor az arra az időszakra emlékezteti, amikor még fizikailag is sokkal közelebb volt hozzánk.
Ha elég nagy már ahhoz, hogy szavakba öntse, amit érez, próbáljuk megbeszélni vele, hogyan érzi magát, dühös-e valakire, fél-e valamitől. Megpróbálkozhatunk azzal, hogy kifejezetten nagyfiúként, nagylányként bánunk vele és erősítjük benne, milyen jó is nagynak lenni.
A legtöbb esetben a magatartásbeli visszaesés rövid ideig tartó, múló és természetes része gyermekünk fejlődésének, annak, ahogy környezetére reagál. Ám néhány esetben, ha nem jutunk előbbre, nem tudjuk visszafordítani a kisbabás viselkedést, érdemes szakember, gyermekpszichológus, gyermekviselkedéssel foglalkozó szakértő segítségét kérni a megoldáshoz.
Kapcsolódó cikkeink gyermeknevelés témában:
- Mitől lehet szorongó egy gyerek?
- Köszönj szépen a néninek!
- BTM, BTMN: magatartási problémák, teljesítménygondok a gyerekeknél
Kapcsolódó cikkek
