Drámai a helyzet a hazai kórházakban: közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait csecsemő- vagy gyermekosztályokon, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni. Értük hirdet összefogást az SOS Gyermekfalvak legújabb kampányában.
Kritikus a helyzet a gyermekvédelemben. Az országos nevelőszülőhiány miatt megoldhatatlan több száz újszülött elhelyezése. Kórházi információk szerint az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is egészségügyi intézményekben tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket szabad férőhely függvényében. A babák életük első hónapjait, aminek a kapcsolódásról, érintésről, ingerek megismeréséről kellene szólnia, egy kórházi rácsoságyban fekve töltik, egyedül.
„Az érzelmi, értelmi és testi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés, a szabad mozgás és a friss levegő hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és hosszútávú hatása lesz a gyerekek fejlődésére, ami költséges terápiákkal, fejlesztésekkel lesz csak korrigálható” – fogalmazott Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője.
A KSH adatai szerint évente átlagosan 2300 0-2 éves kisgyerek kerül be állami gondoskodásba, az újonnan belépők között ők vannak a legnagyobb arányban (32 %). A második legnépesebb gyerek korcsoport, akit kiemelnek a családjából a 6-13 éveseké (27 %).
A születések száma csökken, az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma viszont nő
A kórházban hagyott csecsemők egy része örökbeadható csupán, róluk lemondtak a szülők, többségüket azonban látogatják, csak életkörülményeik miatt nem vihetik haza a babát. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család jelentené.
Ám nemcsak az újszülöttek elhelyezése kritikus, további 7293 gyerek élethelyzete sem megfelelő, ennyien élnek ugyanis nevelőszülői család helyett gyerekotthonokban.
Bár 2014 óta jogszabályi változások nyomán minden gyermekvédelmi gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni. Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban.
2024 első negyedévében az előző évi hasonló tárgyidőszakhoz képest több, mint 4 ezerrel csökkent a születések száma, mindeközben az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma fokozatosan nő. 2020-hoz képest közel ezerrel több gyermek él szakellátásban, jelenleg majdnem 24 ezer fő. A növekvő gyereklétszámot azonban a nevelőszülők száma nem követi, nagyjából 5600 nevelőszülő dolgozik az országban, és ez a szám az utóbbi években csökken.
Hiányszakma a nevelőszülőség
A nevelőszülők túlterheltségét mutatja, hogy minden harmadik család négy vagy több gyereket fogad be, sokszor saját gyermek mellé. A gyermekvédelembe kerülő gyerekek túlnyomó többsége lemaradásokkal, idegrendszeri éretlenséggel és számos egészségügyi problémával küzd előélete miatt, a gondozatlan terhesség, éhezés, elhanyagolás, a traumák mind nyomot hagynak a gyermeken, sok esetben fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak.
„Minél magasabb a gyereklétszám a családban, annál kisebb az egyéni figyelem a kiemelt támogatást igénylő gyerekek felé, és annál nagyobb a nevelőszülők leterheltsége, ami hosszútávon kiégéshez vezethet” – mondja a szakember.
Mindeközben krízishelyzet alakult ki a kórházakban; 300 kisbaba vár arra, hogy valaki felemelje, ringassa, befogadja a családjába. Legalább 2000 nevelőszülő hiányzik ahhoz, hogy ez megvalósulhasson.
Október 7. az állami gondoskodásban élő gyerekek napja
Az alapítvány október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján utcai jelenléttel hívja fel a figyelmet a kórházban ragadt csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő hiányra.
Fotó: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
