Azt ma már mindenki elismeri, hogy a karrierépítés és a családalapítás – mivel mindkettő ugyanarra az időszakra esik – nők esetében gyakran nehezen egyeztethető össze. Pedig többnyire még csak nem is a munkahelyi előrejutás, a vezető beosztásra való törekvés a legfőbb cél. Legtöbben “csupán” dolgozni szeretnének, olyan értelmes, hasznos munkára vágynak, amihez értenek, és amivel persze jól is keresnek.
Mi lehet a megoldás? Sokan döntenek úgy, hogy inkább harmincas éveikben vállalnak majd gyereket – addigra kiépíthetik a kapcsolataikat, tapasztalatokat szerezhetnek, szakmai sikereket érhetnek el. Abban reménykednek, hogy mindez megkönnyíti majd a kicsikkel otthon töltött idő utáni visszatérést, vagy akár – ideális esetben – ez alatt az idő alatt rendezhetik lakásügyeiket, építkezhetnek, lakást újíthatnak fel, diplomát vagy új szakmát is szerezhetnek. Ez főleg a több gyerekkel otthon maradó, esetleg nyolc-tíz évet is kihagyó nőkre érvényes, akik főállású anyaként, már nem pici baba mellett, évekig “szabadon” oszthatják be idejüket. Ami nem kis bűvészmutatvány!
Kétfrontos küzdelem
A munkába álló anyát két oldalról bombázzák az elvárásokkal, de két oldalról kaphat támaszt is. Ha lelkileg is jól felkészült a munkavállalásra, akkor némi rábeszélő képességgel mindkét felet, a családját és a munkahelyi közösséget is meg tudja győzni, hogy segítsenek neki. Csak így nyerhet mindenki: a család sikeres, pénzt kereső, elégedett, dolgozó anyát, a munkahely érzelmileg kiegyensúlyozott, harmonikus, jó hangulatú és megbízhatóan teljesítő munkaerőt.
Mindezt persze hátország nélkül lehetetlen megvalósítani. Szerencsés, aki nagyszülőkre támaszkodhat, hiszen ők szeretettel és megbízhatóan egyengetik a gyerekek mindennapjait, amikor a szülők túlságosan elfoglaltak. Ha viszont ők is dolgoznak még, vagy betegségeik akadályozzák őket a nagyobb szerepvállalásban, bébiszitter vagy más alkalmi segítő után kell nézni. Nyilvánvaló, hogy az apák is részt vehetnek mindebben. Tapasztalhatják, milyen férfias is lehet az otthoni munka: gyerekeket becserkészni (óvodából, iskolából), sikeresen összevadászni a vacsorára valót, legyőzni a mindenre elszánt, pizsamában ugrándozó rosszcsontokat!
A munkahely felelőssége
Az ideális megoldáshoz azonban nem csak a családtagok otthoni munkamegosztása szükséges. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy a dolgozók családi kötelezettségeit tiszteletben tartó munkahelyi vezetés hatékonyan növeli a vállalat, a vállalkozás sikerét, miközben előnyös a családos alkalmazottak számára is. A többségében fiatalokat, kisgyerekes szülőket, illetve nőket alkalmazó cégek jó szervezéssel, kollegialitással és odafigyeléssel biztosítani tudják a családbarát munkahely feltételeit.
Egy fantasztikus találmány: a távmunka
A varázsszóként emlegetett távmunka-lehetőség sajnos egyáltalán nem elterjedt forma: a cégek nem alakítanak ki ilyen státuszt, legfeljebb átmeneti jelleggel, magasan képzett és felelősségteljes munkakörökben dolgozó, szinte nélkülözhetetlen kollégáiknak. Az állam által finanszírozott ezer távmunkahely is veszélybe kerülhet, hiszen az államot képviselő Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) hónapok óta nem számolt el a pályázaton nyertes cégekkel, akik saját zsebből, erejükön felül finanszírozzák a munkavállalókat. (Számítógépet, internetköltségeket, minimálbért kellett adniuk). Szigorú értelemben véve ugyan nem, de a dolog lényegét tekintve távmunkásnak számítanak a szellemi szabadfoglalkozásúak és az egyéb jogcímen otthon dolgozó egyéni vállalkozók is. Közöttük is sok a kisgyerekes szülő. A fordítók, könyvelők, webszerkesztők, üzletkötők és egyéb hasonló szellemi munkát végzők azonban nemcsak adót és járulékot fizetnek maguk után, hanem munkát, megbízást is folyamatosan szerezniük kell, a piaci viszonyoknak megfelelően.
Így is lehet
A pályázat egyik díjazottja a távközlés-technikai rendszerek, digitális telefonközpontok tervezésével, üzemeltetésének támogatásával, kutatás- és szoftverfejlesztéssel foglalkozó, az ágazat sikeres vállalatának számító svédországi központú Ericsson cég. Itt az átlagosan 33 éves, 93 százalékban felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók igazán kreatív, szellemi, kutató-fejlesztő munkát végezhetnek. Az Ericsson Magyarország dolgozóinak összesen mintegy háromszázötven 14 év alatti gyereke van, ami azt is jelenti, hogy a skandináv ízléssel berendezett, világos irodákban nem ritka a folyosón szaladgáló kicsik látványa – tudtuk meg Liptay Gabriella kommunikációs igazgatótól. A cégnél rugalmas munkaidő van. A gyesesek számára igyekeznek projektfeladatokat adni, amelyeket a munkatársak szabadon beosztott munkaidővel végezhetnek el. Rózsa Edina, a cég főkönyvelője hatéves kisfia és hároméves ikrei mellett látja el felelősségteljes feladatát. Mint lapunknak elmondta, nemcsak hogy nem okoz konfliktust, de kifejezetten előnyösnek érzi, hogy a vállalat vezetése biztosítja ezt a különleges státuszt: nem vezetőként, hanem csapattagként, munkaidejét rugalmasan beosztva dolgozhat, és úgy érzi, anyaként is eleget lehet együtt gyerekeivel. A külföldi továbbképzések ideje alatt számíthat a nagymamára, aki kifejezetten ezért választotta a korengedményes nyugdíj lehetőségét. Edina szerint a munkahelyén teljes értékű kollégának számít, hisz a közös feladatokat együtt oldják meg munkatársaival, és ő ugyanolyan mértékben részt vesz azokban, mint a többiek.
Kötött munkaidőben
Nem ilyen szerencsés Boglárka, aki ápolónőként dolgozik egy baleseti sebészeten. A háromévi gyes alatt rengeteg új gyógyszer került forgalomba, amelyeket meg kell ismernie. A napi munkarend sem kedvez számára: – Reggel hétre ott kell lennem, mert az éjszakás már nagyon fáradt, és menne haza. Minden kolléganőm túlterhelt, vagy azért, mert családos, vagy azért, mert még egyedül van ugyan, de minden túlmunkát ráhárítanak “te úgyis ráérsz!” felkiáltással. Amikor beérek, rögtön teljes erőbedobással kell fogadni és ellátni a sérülteket, előkészíteni a műtéteseket, beadni az infúziókat, injekciókat, reggeliztetni, ágyazni, és még sorolhatnám – hadarja a telefonba, két beteg ellátása között. – A gyerekek hajnalban kelnek, rohanunk az oviba, ők az elsők, és utoljára megyek értük, közben egyfolytában rettegek, nem okoztam-e valakinek bajt a kórházban egy rosszul kiadagolt gyógyszerrel vagy elfelejtett vérvétellel… Ezt sokáig nem lehet bírni, pénzt is alig kapok ezért, muszáj lesz átképeznem magam. Nincs valami ötleted? – kérdez vissza, és én komolyan veszem kérdését.
Segítő munkatársak között
Erika helyzete csöppet sem tűnt könnyűnek, hiszen több mint 20 kilométerről járt be bölcsis gyerekével a bankba dolgozni. Míg gyesen volt, a napi rutinmunka része lett az internethasználat, új számítástechnikai rendszert vezettek be, visszatértekor új főnök várta, ráadásul a gyerekei betegsége is nehezítette boldogulását. A helyzet megoldásának kulcsát az ő esetében a közösség, a munkatársak hozzáállása jelentette. A legközelebbi kollégák, a “csapat” tagjai (öten-hatan) mindenben segítettek neki, mert tudták, nekik is szükségünk lesz majd egyszer ilyen támogatásra, és mert örültek, hogy Erika újra velük van. Figyelembe vették, hogy akkor kell kivennie szabadságát, amikor a bölcsiben szünet van. Segítettek megtanítani az új dolgokat, vagy ha beteg volt a gyerek, átvették a feladatát. Jó ötletnek bizonyult, hogy a fiatal anyuka a munkahely melletti bölcsődét választotta, és nem a lakóhelye szerintit, mert így bármikor át tudott szaladni a kicsiért, és ha túlórázni is kellett, akkor a gyerek az anyja mellett, a kollégák között játszogatott, amíg befejezték a munkát. Persze ez csak akkor mehet így, ha a rászoruló anyák nem élnek vissza a kollégák segítőkészségével.
Családbarát kisvállalkozás
Szintén Családbarát munkahely díjat kapott a Polgár Társak nevű kecskeméti cég. Mint Polgár Edit, a tizenhat fős kisvállalkozás egyik beosztottja elmondta: a vezetőség számára az a fontos, hogy a feladatokat végrehajtsák. A rugalmas munkaidőn túl ők fontosnak tartják azt is, hogy a családtagok is megismerjék a céget: nyári munkákkal a nagyobb gyerekek is besegíthetnek, szabadidejükben pedig közös programokat, bulikat, kirándulásokat szerveznek, így alkotnak együtt egy nagy családot. Figyelnek kollégáikra, törődnek egymással, közösen oldják meg a problémákat.
Két tűz között
“Amikor a gyes után visszamentem, tulajdonképpen mindenki a saját természetének megfelelően bánt velem. Az idősebb kolleganőimre addig is jellemző “na, ez is minek jött ide” hangulattól a fiatalabbak segítőkészségéig mindennel találkoztam. De túl sok idejük még a segítő szándékú kolléganőimnek sem volt. A főnököm rendkívül megértő, mégsem mentek könnyen a dolgok.
A gondjaim ott kezdődtek, hogy nem tudtam összeegyeztetni a munkám, illetve a gyerekek iránt érzett felelősségem. Ideges voltam, hogy időre beérjek – ennek azért van jelentősége, mert nem a fővárosban lakunk, viszont ott dolgoztam -, ideges voltam, hogy időben haza tudjak indulni, de úgy, hogy a munkám is kész legyen; azon is idegeskedtem, ha betegek voltak, és nem tudtam munkába menni. Sajnos nem volt senki, akire rábízhattam volna őket. Ilyenkor úgy éreztem, tudtomra adják a kollégáim, hogy nélkülözhető vagyok, hiszen a helyettesem nálam alkalmasabb a feladatomra. Így aztán egyre inkább érett bennem gondolat, hogy ez így mégsem jó. Nem az addigi munkakörömbe kerültem vissza, az új pedig nem jelentett sem kihívást, sem továbblépést; csak a nehézségeket éreztem és azt, hogy ez az állapot a családom számára sem tartható fenn. Amikor leépítésre került sor, közös megegyezéssel megváltunk egymástól.”
Munkajogról röviden
A gyesről, gyedről visszatérő munkavállalót megilleti a fizetésemelés, vagyis a vele azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállaló béréhez kell igazítani az övét is.
A gyes lejárta után is otthon maradhat még pár hónapig, hisz a munkavállalónak jár az évi rendes szabadságán túl a szülés évében ki nem adott szabadsága, a szülési szabadság tartamára és a gyes, illetve gyed első évére járó szabadsága is. Ennek a szabadságnak a pénzbeli megváltására csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik.
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony megszűnhet a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével és a határozott időre szóló szerződés lejártával. Ezekben az esetekben külön intézkedés nélkül is megszűnik a munkavállaló munkaviszonya, hiába van szülési szabadságon, vagy vesz igénybe gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot. Ez a terhességi gyermekágyi segély, a gyes vagy gyed folyósítását nem érinti. Ezek az időtartamok azonban nem minősülnek munkaviszonyban töltött időnek.
A törvény meghatároz olyan felmondási védelmet megalapozó körülményeket, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Ilyen többek között a terhesség, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyerek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság (gyes, gyed) időtartama. A felmondási védelem kizárólag az események időtartama alatt áll fenn, azaz nem kezdődhet el addig, amíg a védelmi időszak alatt áll a munkavállaló. A munkáltató természetesen már a védelmi időszak alatt is közölheti a felmondási szándékát, de a felmondási idő nem kezdődhet el.
Hasznos honlapcímek:
– önsegítő kismama- ill. női szervezet, akik a munkavállalással, képzéssel, távmunkával kapcsolatos infomációkat gyűjtik össze tagjaik számára: www.euconsult.hu/regina
– minden a távmunkáról: www.tavmunkainfo.hu
– munkajog, álláskeresés, tippek, munkaközvetítők: www.allas.lap.hu
– folyóirat a karrierjüket fontosnak tartók, illetve a munkavállalás területén problémával küzdők számára: www.celratoro.hu
– számítógépes továbbképzés, akár távoktatással is, gyesen levő anyáknak külön tanfolyamok: www.prompt.hu
– Egy fórum a sok közül erről a témáról: http://www.noklapja.hu/index.php?id=24
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
