Az Institute of Medicine (IoM) egy 2002-es tanulmánya több olyan mechanizmust is azonosított, amelyek arra engednek következtetni, hogy az immunműködés zavarát eredményezheti és növelheti az oltásokkal nem célba vett fertőzések kialakulásának kockázatát az élet első évében kapott oltások.
Ezt a hipotézist aztán tesztelték dán gyerekeken: az 1990 és 2001 között születetteket vizsgálták, és azt találták, hogy a 7 betegség ellen 5 oltást kapott gyermekek körében nem nőtt annak a kockázata, hogy olyan fertőzések ellen fogékonyabbak lettek volna, amik ellen nem kaptak oltást.
A Jama most azt írja, hogy eddig még nem vizsgálták a jelenleg az USA-ban érvényben lévő oltási rend révén kialakuló antigén-expozíció és az egyéb fertőzések későbbi kialakulása közötti összefüggést. Ezért az Institute of Medicine 2013-ban arra jutott, hogy további megfigyeléses vizsgálatokkal meg kell bizonyosodni arról, hogy a kora gyermekkori oltási rend növelheti-e annak kockázatát, hogy a gyermek az azt követő 2 évben megbetegedjen olyan fertőzésektől, amelyek ellen nem volt oltva.
Az erre vonatkozó kutatás 193 gyermeket vizsgált, olyan gyerekeket, akik 24 és 47 hónapos koruk olyan fertőző betegségben szenvedtek, amelyek ellen nem kaptak oltást 0-23 hónapos koruk között. A kontrollcsoportba pedig olyan gyerekeket vizsgáltak, akik ugyanebben az életkorban, tehát 24 és 47 hónapos koruk között nem szenvedtek oltással nem kivédhető fertőző betegségben.
Az eredmények nem támasztották alá a szülők aggodalmát, nem volt ugyanis szignifikáns különbség a két csoport között. A vizsgálat eredménye tehát azt állítja, hogy nem terheli túl a gyerekek immunrendszerét a kora gyermekkorban kapott sok oltás.
Kapcsolódó cikkeink oltás témában:
- Kötelező és választható oltások gyerekeknek- Oltási rend
- MMR kötelező védőoltás
- Oltások: tévhitek és összeesküvés-elméletek
Forrás: MedicalOnline
Kapcsolódó cikkek
