Gyógyszerek torokgyulladásra
– Az antibiotikumot az esetek nyolcvan százalékában felső légúti fertőzésekre írják fel – állítja dr. Mészner Zsófia gyermekgyógyász-infektológus, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója. – Az esetek nyolcvan százalékában teljesen feleslegesen, hiszen általában nem baktérium, hanem vírus okozza a megfázásokat, ezekre pedig valóban nem hat az antibiotikum.
Amikor a doktornő néhány évvel ezelőtt egy kisebb felmérést készített kollégáinak gyógyszerhasználati szokásairól, megállapította, hogy bizony az orvosok nagy része sokkal több antibiotikumot ír fel, mint amennyit valójában kellene.
– Ez nem magyar jelenség, hanem egész Európára jellemző! – magyarázza dr. Mészner Zsófia. – Az orvosok gyakran a szülők megnyugtatására írnak fel gyógyszereket, hiszen ki menne szívesen haza azzal a tanáccsal, hogy feküdjön a gyerek, igyon sokat, és akkor a jövő héten ismét közösségbe mehet? Hiszen ott vannak a reklámok, amelyek azt ígérik, hogy egy nap alatt elfújják a betegségeket. A szülők azt remélik, ha gyorsan orvoshoz viszik a kicsit, akkor előhúz a cilinderéből egy varázsszert, amitől a gyerek másnapra kialussza magából a betegséget!
Nagyobb gyerekkel már nem érdemes rögtön orvoshoz rohanni, ha belázasodik, mert ő sem tud sokat kezdeni a betegségbe éppen belemerülő gyerekkel. Ekkor még annyira egyformák a tünetek (láz, torokfájás, elesettség), hogy lehetetlen pontos diagnózist felállítani. Ehhez több alkalommal is látni kellene a gyereket, akár mindennap egyeztetni az orvossal, hogyan változik a gyerek állapota, és csak ezután, gondos mérlegeléssel lehetne elkerülni a felesleges antibiotikum-adagolást.
Használjuk célszerűen!
Az antibiotikum jó “fegyver”, ám ha nem arra használjuk, amire való, elveszíthetjük. Egyre több az olyan baktérium, amely már ellenáll a leggyakoribb antibiotikumoknak. A penicillintablettákat tíz-húsz éve például sok orvos automatikusan lázcsillapítóként használta, ezért ma már szinte nem is írják fel, mert a baktériumok egy részének már egyáltalán nem ártanak. Megtanulták, hogyan hat, és ellenállóvá váltak vele szemben. Jobb lenne, ha kicsit ésszerűbben használnánk az antibiotikumokat, mert az utóbbi pár évben nem fejlesztettek ki újabb csodaszereket, és félő, hogy az eljövendő évtizedekben sem lesz ezen a téren sok újdonság!
A tapasztalt szülő általában tudja, hogy nem a láz, a fájdalom a betegség legsúlyosabb tünete, inkább a csendesség. A feltűnően “jó gyerek” miatt általában jobban kell aggódni, mint a magas lázzal járó megfázások esetén, amikor a kicsi összevissza rohangál az orvosi rendelőben. Általában elmondható, hogy vírusfertőzés esetén a gyerek általános közérzete jó, még lázasan is futkos, szaladgál, kiabál. Mielőtt komolyan megijedne a szülő, mindig érdemes megfigyelni a csemetét – ha jókedvű, akar és tud játszani, akkor valószínűleg nincs szüksége feltétlenül gyógyszerekre. A láz ugyanis nem mindig jelent komoly betegséget, és fontos tudni, hogy a láztalan gyerek is lehet súlyos beteg! Ez alól csak a csecsemők kivételek, mert ott a láz súlyos betegségek kezdete is lehet.
Hasznos gyorstesztek
A felesleges antibiotikum-adást úgy lehetne elkerülni, ha minden háziorvos rendelőjében lennének a munkát segítő gyorstesztek. Az egyik ilyen (CRP, azaz C-reaktív protein teszt) egyetlen vércseppből segít eldönteni, hogy vírus vagy inkább baktérium okozza-e a fertőzést. A felmérések szerint a gyerekek sem ijednek meg annyira egyetlen apró szúrástól. A másik, torokváladékból is végezhető hasonló tesztvizsgálat segítségével három perc alatt megállapítható, hogy tüszős mandulagyulladása van-e a gyereknek, arra ugyanis valóban antibiotikumot kell kapnia.
Az orvosok nem csak azért adnak minden kis torokfájásra antibiotikumot, mert szeretnének a szülők kedvére tenni. A legtöbben valóban hisznek abban, hogy ezzel megelőzik a súlyosabb másodlagos fertőzéseket, szövődményeket. Valóban vannak olyan súlyos betegségek, mint az agyhártyagyulladás, amelyek magas lázzal kezdődnek, és amikor csak a gyors gyógyszeres kezelés mentheti meg a gyerek életét! De ezért teljesen felesleges minden télen gyógyszerezni az egyszerű megfázástól, taknyos orrtól szenvedő gyerekek tömegeit.
Tüszős mandulagyulladás
Tünetei: ha a szakember belenéz a gyerek torkába, nagyon jellegzetes, bársonyos, sárgás, skarlátpiros torkot lát. Emellett jellemző a nagyfokú elesettség és a nyirokcsomók duzzanata. A skarlát és a tüszős mandulagyulladás között csak egy különbség van: az utóbbinál nem jelennek meg a jellegzetes skarlátpiros, összefüggő kiütések.
Kiket érint? Szinte soha nem fordul elő hároméves kor alatt, tehát az ő piros torkukra általában nem érdemes antibiotikumot adni.
Kezelése: Az antibiotikum a torokgyulladások csak kis részében hatásos, például éppen a tüszős mandulagyulladásnál, amelyet ugyanaz a baktérium okoz, mint a skarlátot. Valójában ez a betegség is magától meggyógyulna idővel, de olyan súlyos szövődmények léphetnek fel, mint a reumás láz, szívizomgyulladás, amelyeket antibiotikummal meg lehet előzni.
“Piros torok” hároméves kor előtt
Tünete: a kisgyerekek piros torka általában haragos, lilásvörös, a mandulákon, nyelvcsapon néha fehér pöttyökkel, amelyek nem gennyfoltok vagy tüszők, hanem úgynevezett izzadmányok.
Kiket érint? Bárkinél előfordulhat! A piros torok önmagában még csak a helyi vérbőség jele. Az immunrendszer így próbál védekezni a betolakodók ellen, mint ahogyan a láz sem ellenség, hanem a szervezet védekezésének, egészséges működésének jele.
Kezelése: nem igényel antibiotikumot.
Mandulagyulladás
Tünete: fáj a gyerek torka, rossz a közérzete. Hasmenés, kötőhártya-gyulladás is kísérheti. Nem azonos a tüszős mandulagyulladással!
Kiket érint? Kisgyerekkortól bárkit.
Kezelése: csak a pihenés és sok folyadék fogyasztása gyógyítja majd meg a kis beteget, no meg az idő, amelyet tetszik, nem tetszik, ki kell várni. Vitamint sem érdemes ilyenkor adni, hiszen abból a vírusok, baktériumok is nagyszerűen táplálkoznak, erősödnek. Ezeket inkább a láz elmúlása után, a lábadozás idején célszerű beadni a kis betegnek.
Lázcsillapítás
39 fokig felesleges, hiszen ezzel éppen a gyógyulást késleltetjük, ráadásul az esetek nagy részében hiába, hiszen a lázcsillapító hatásának múlásával újra felmegy a láz. Ez a testhőmérséklet-hullámzás jobban megviseli a gyerekeket, mint az állandó magasabb hőmérséklet, amely elbágyasztja, és gyógyító alvásba süllyeszti.
Személyes tapasztalat
A mi doktor nénink nem szívesen ad antibiotikumot. Azt mondja, hogy a betegségek nagy részét vírus okozza, ellenük pedig egy gyógymód van: sok fekvés, bőséges folyadékfogyasztás és összebújás anyával. Négyéves a lányom, és eddig még egy kis húgyúti fertőzés kivételével soha nem kapott antibiotikumot. Akkor sor került a vizelet bakteriológiai vizsgálatára, így pontosan azt a gyógyszert kapta, amely a betegséget okozó baktériumra hatott. Persze mint minden gyerek, ő is rendszerint pénteken és szombaton éjszaka lesz lázas.
Ha az ügyeletre megyünk, minden alkalommal közlik, hogy piros a torka, és antibiotikum-recepttel térünk haza. Eddig még egyet sem adtam be, vártam hétfőig, amikor a mi doktor nénink is megvizsgálta, és közölte, hogy ez bizony vírus, erre nem hat az antibiotikum, és jól tettem, hogy vártam, mert már jobban is van. Ha az ügyeletes orvosra hallgatnék, minden évben három-négy alkalommal feleslegesen adnék be esetleg súlyos mellékhatásokat is okozó gyógyszereket a gyerekemnek. Feleslegesen, hiszen még soha nem volt komolyabban beteg! Miért vannak ekkora különbségek a gyógyításban és az orvosok véleményei között?
Vizsgálat
Amikor az orvos a gyerek torkába néz, az orr- és garatmandulát, illetve környéküket veszi szemügyre. A terület pirossága és a mandulák megnagyobbodása gyulladásra utal. A “nagy áááá” helyett jobb, ha “nagy eee-t” mond a gyerek: hangkiadás közben a garat hátsó része szétnyílik, így jobban látja az orvos, és nem kell a nyelvet lenyomva spatulával a szájába nyúlnia. Egyes gyerekbetegségek (skarlát, kanyaró) a jellegzetes bőrtünetek megjelenése előtt már a szájban látható tünetek alapján megállapíthatók.
A nyelv szederjessége, piros vagy halvány színe, lepedéke, felszíne árulkodik az egészségi állapotról, vízháztartásról. Ha az ajkak és a száj nyálkahártyája feltűnően halvány, vérszegénységre gyanakszik az orvos, míg kékes elszíneződése szívbetegségre, a megnagyobbodott nyelv a pajzsmirigy elégtelen működésére utalhat. A szájba pillantva a fogak állapotát, a fogsor záródását, az állkapocs fejlettségét is vizsgálja az orvos.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
