Az epilepsziás gyermekek gondozása több tekintetben is eltér az ugyanabban a kórképben szenvedő felnőtt betegektől. Ennek legfontosabb magyarázata az, hogy a gyermekek esetében egy fejlődésben lévő szervezetről van szó, így nem tekinthetjük elégséges célnak a betegség előtti állapot visszaállítását vagy az aktuális fizikális – szellemi szint megőrzését. A gyermeket az életkorának megfelelő, következő fejlettségi szintre kell segítenünk.
A gyermekkori epilepszia ezért komplex ellátást igényel, melyet pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal közösen végzünk.
Az epilepsziás gyermekek veszélyeztetett csoportot alkotnak a későbbi tanulási zavarok kialakulásának tekintetében. A rossz tanulmányi előmenetel hátterében gyakran későn felismert megismerési hiányok húzódnak, melyek mértéke és előfordulási gyakorisága sok tényezőtől függ (pl. a gyermek életkora a betegség keletkezésekor a rohamok típusa, gyakorisága, tartalma stb.). Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy epilepsziás betegeink jelentős része szorul megismerési funkciók ill. mozgáskoordináció fejlesztésére. Betegeink gondozása során nagy hangsúlyt fektetünk ezek korai felismerésére és kezelésére. Tapasztalataink szerint korán elkezdett terápiával már iskolás korra csökkenthető az alapvető készségekben és képességekben elmaradt epilepsziás gyermekek hátránya egészséges társaikhoz képest.
Osztályunkon epilepsziás gyerekek részére ilyen irányú komplex terápiára van lehetőség, kiegészítve a gyógyszeres kezelést. Ilyen terápiák alkalmazása epilepsziás betegeknél Magyarországon még nem ismert, de már tíz év sikerrel alkalmazzák magatartászavarral, beszédproblémákkal, figyelemzavarral és tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek fejlesztésében. A terápia játékos, mozgásos feladatokból áll. Célja, hogy a gyermek képes legyen a környezetből jövő ingereket megfelelően kiválogatni és integrálni, és így érettebb mozgásos válaszokat kialakítani.
Osztályunkon egyéni és csoportos formában foglalkozunk óvodáskorú epilepsziás gyermekekkel, ami heti rendszerességgel három óra intenzív fejlesztést jelent. A nyári szünetben két hetes “fejlesztő napközit” szerveztünk számukra. A játékos, mozgásos feladatok mellett nagy hangsúlyt fektetünk a figyelem, a gondolkodási funkciók, a finommanipuláció, a kommunikációs és a szociális készségek fejlesztésére. Az epilepsziás gyermekek szülei nagy örömmel fogadták ezt a hiánypótló tevékenységet. Hamar beigazolódott, hogy komoly igényük van arra, hogy gyermekük pszichés, szellemi fejlődését végigkísérjük és támogassuk.
Reméljük, hogy ez a kezdeményezés mindennapos gyakorlattá válik az epilepsziás gyermekek gondozásában.
Forrás: Gyógyhírek, a Heim Pál Gyermekkórház gyógyászati havilapja
Kapcsolódó cikkek
