A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) házassági és élettársi vagyonjogi ismereteket vizsgáló felmérést készített, amelyből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a szabályokkal és számos tévhit él a köztudatban.
Vagyonjogi szerződést
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik eleve a válásra készülnek, és ez kizárólag arra szolgál, hogy még békességben, tiszta fejjel el lehessen osztani a vagyont. A MOKK arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában egy ilyen szerződésben bármilyen vagyoni kérdést tisztázni lehet, még akár azt is, hogy ki fizeti a rezsit. A szerződés lényege az is, hogy a házaspár saját vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki, és eltérhetnek a törvényi szabályozástól is, ennek akkor van például jelentősége, ha az egyik fél vállalkozást működtet, de nem szeretné kockáztatni a család vagyonát.
A kitöltők fele nem volt tisztában azzal, hogy a házastársaknak alapesetben a bevételük is közös, még azok a bevételek is, amelyek különvagyonból, akár az egyikük tulajdonában lévő lakás bérbeadásából származnak.
Nem lesz közös minden öt év házasság után
A kitöltők negyede hiszi azt tévesen, hogy öt év házasság után a felek minden vagyona automatikusan közös lesz. Ez ugyanis csak az olyan mindennapi közös életvitelt szolgáló vagyontárgyakra vonatkozik, mint egy ágy vagy hűtőszekrény.
Kétharmaduk viszont jól tudta, hogy például a férj esküvő előtt vásárolt lakása, és minden olyan vagyontárgy, amellyel a házastársak már a házasság létrejötte előtt is rendelkeztek, sosem lesznek a közös vagyon részei, csak akkor, ha erről házassági vagyonjogi szerződésben rendelkeznek.
Mi a helyzet az élettársakkal?
Az élettársak ha nem kötnek egymással ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést végig önálló vagyonszerzők maradnak, nem keletkezik közös vagyonuk. Ezzel a kitöltők kétharmada nem volt tisztában. Az élettársak szétválás esetén csak annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel az együttélés ideje alatt a vagyonszaporulathoz hozzájárultak.
Visszamenőleg is keletkezhet közös vagyon
A válaszadók csaknem fele szintén nem tudta, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg, akkor már az együttélés kezdetétől – tehát nem a házasságkötés időpontjától – érvényesül a törvényes vagyonjogi rendszer, vagyis visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk.
A válaszadók több mint kétharmada jól tudta, hogy a házaspároknál az örökölt és az ajándékba kapott vagyontárgyak, például egy ingatlan vagy egy autó, alapvetően nem lesznek a közös vagyon részei.
forrás: napi.hu
Kapcsolódó cikkek
