Megfeleződött a termékenységi ráta
A tanulmány szerint a világ országainak csaknem felében immár nem születik elegendő gyermek a népesség méretének fenntartásához. A mutatók alapján 1950-ben a nők átlagosan 4,7 gyereket szültek az életük során, míg 2017-re a termékenységi ráta csaknem megfeleződött, 2,4 gyermekre csökkent. Az egyes országok között is óriásiak a különbségek: a nyugat-afrikai Nigerben átlagosan 7,1, a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Cipruson egy gyereket szülnek a nők.
Amikor egy ország átlagos termékenységi rátája nagyjából 2,1 alá csökken, akkor a népesség idővel zsugorodni kezd. (Azokban az országokban, ahol magas a gyermekkori halálozási ráta, ott a populáció fenntartásához szükséges minimális születési szám jóval magasabb.) A vizsgált időszak kezdetén, vagyis 1950-ben még a világ egyetlen országa sem tartozott ebbe a kategóriába. “- Elérkeztünk a vízválasztóhoz, amikor a világ országainak felében a termékenységi ráta nem éri el a fenntartáshoz szükséges szintet, vagyis a népesség csökkenhet ezekben az országokban” – mondta Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem professzora.
A fejlett országokban alacsonyabb a ráta
A gazdaságilag fejlettebb országokban, Európa államainak többségében, Észak-Amerikában, Dél-Koreában és Ausztráliában alacsonyabbak a termékenységi ráták: ez nem azt jelenti, hogy ezekben az országokban csökken a népesség, legalábbis egyelőre nem, mivel egy populáció méretét a születési és halálozási arányok, valamint a kivándorlás együttesen határozzák meg. Mire a termékenységi arányok változásai éreztetni kezdik a hatásukat, az akár egy nemzedéknyi időbe is telhet. A kutatók szerint – noha a világ országainak felében még elegendő gyermek születik -, ahogy egyre több nemzet válik gazdaságilag fejlettebbé, úgy egyre több országban lesz alacsonyabb a születések száma.
A termékenységi ráta csökkenésének semmi köze a spermaszámhoz vagy a termékenységgel kapcsolatban felmerülő egyéb tényezőkhöz, hanem három fő pillérhez köthető: az alacsonyabb gyermekkori halálozás miatt a nők kevesebb gyereket szülnek, könnyebben hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, továbbá egyre nagyobb arányban vannak jelen a nők az oktatásban és a munkaerőpiacon. Mindennek azonban nem kell feltétlenül rossz dolognak lennie George Leeson, a népességöregedéssel foglalkozó Oxford Institute of Population Ageing igazgatója szerint, amennyiben az egész társadalom képes alkalmazkodni a nagyszabású demográfiai változásokhoz. A szakember úgy véli, hogy a munkahelyeknek számos változtatást kell majd bevezetniük és újra kell gondolni a – Nagy-Britanniában jelenleg 68 éves korban maximalizált – nyugdíjazás gyakorlatát is. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogy ugyan a változás komoly kihívások elé állíthatja a társadalmakat, számos jótékony hatással lehet az emberiség által kizsákmányolt természetre.
Kapcsolódó írásaink:
- Kevesebben szülnek több gyereket
- Egyre kevesebb gyerek születik
- Megvan, mivel szeretnék növelni a gyermekvállalási kedvet
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
