Teherbeesés

Ilyen panaszokat is okozhat a méhmióma

A méhmióma vagy méhmiómák sok nőnél felfedezhetők, és nagyon változatos tünetek hívhatják fel rá a figyelmet, az enyhe kellemetlenségtől a komoly fájdalomig.
2023. Október 08.
(Kép forrása: Getty Images)

Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája azokat a panaszokat vette sorra, amelyek mindenképpen kivizsgálást igényelnek, illetve arról beszélt, mikor és milyen módon lehet kezelni a méhmiómát.

Erős vérzés és hátfájás is lehet méhmióma okozta panasz 

A méhmióma tulajdonképpen egy jóindulatú szövetburjánzás a méhben és annak környékén. Nagyon gyakori jelenségről van szó, a vérzés zavarok miatti műtétek, méheltávolítás vezető oka. Szerencsére sokan csak egy rutin nőgyógyászati vizsgálaton hallanak a mióma, miómák jelenlétéről, amelyek addig nem okoztak panaszt. Mások azonban már a tünetek miatt fordulnak orvoshoz, amelyek változatosak lehet. Ami miatt nyilvánvalóan nőgyógyászhoz fordulnak a nők, az sokszor az erős menstruációs vérzés, a köztes vérzés, a szexuális aktus közben érzett fájdalom, vagy akár a teherbe esési problémák. 

– Más esetekben nem feltétlenül gondolnak a nők a nőgyógyászati segítségre, ugyanis olyan problémáik jelentkeznek, mint például a felfúvódás, és a székeléssel, vizeléssel járó fájdalom vagy nehézség. Ez utóbbi főként akkor jelentkezik, ha a mióma a méh külső falán helyezkednek el, és nyomja az ott futó idegeket, hátul a végbelet, elöl a hólyagot – ismerteti Hernádi doktor. – Amennyiben a mióma a méh hátsó részén alakul ki, és ott nyomódik neki az izmoknak és idegeknek, szintén nem feltétlenül nőgyógyászati jellegű a panasz, hanem inkább hátfájás, csípőbe, lábba sugárzó fájdalom mutatkozik. Szélsőséges esetben ez olyan erőteljes is lehet, hogy az állás is nehezére esik a páciensnek. Ha pedig a nagyobb miómák az erekre helyeznek nyomást, ami miatt romlik a vérellátás, az izomfájdalmat és zsibbadó, bizsergő érzést eredményezhet.

Enyhe tünetektől a komoly következményekig

A megélt panaszok függenek a mióma méretétől, elhelyezkedésétől, illetve attól, hány miómáról is van szó. Az ezzel járó érzések akár olyan erőteljesek is lehetnek, hogy nemcsak a nappali közérzetet, de az éjszakai alvást is megnehezíthetik, bár néhány esetben tünetmentes is maradhat a páciens.  

Sok páciensnél az is kiderül, hogy a mióma miatti erős vérzés – ami gyakran alvadt vérdarabokat is tartalmazvashiányt eredményez, amire sokszor a következmények, például fáradtság, erőtlenség, fejfájás hívják fel a figyelmet. Ez egy egyszerű laborvizsgálattal gyorsan igazolható is lehet. Mások akár komolyabb komplikációkkal is számolhatnak, hiszen a teherbeesés nehézsége, a lepényleválás vagy a koraszülés rizikója is megnőhet ilyen esetben.  

Mikor és hogyan kell kezelni a méhmiómát?

– Ha a mióma nem okoz jelentős panaszt és úgy ítéljük meg, hogy nincs szükség annak eltávolítására, akkor egyetlen teendő van: a rendszeres kontroll. A legtöbb mióma szerencsére ilyen. Így ugyanis nyomon tudjuk követni az esetleges változásokat és ha szükséges, bármikor megkezdhetjük a kezelést. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a menopauza után a mióma/miómák mérete csökkenhet, azok elmeszesedhetnek – ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája.

– Amennyiben viszont a mióma az általa okozott panaszok és következmények miatt kezelést igényel, akkor első lépcsőben gyógyszereket rendelhetünk el, bár ez nem minden esetben jelent végleges megoldást. Ilyenkor jöhet szóba a műtét. Ha rossz pozícióban helyezkedik el és meddőségi panaszt okoz a műtét elkerülhetetlen. Ha a mióma jól megközelíthető és elérhető, akkor izoláltan tudjuk eltávolítani. Ha ez nem kivitelezhető, gyermekvállalási szándék már nincs, a méh hüvely feletti részének részleges eltávolítására és végső esetben a méh teljes eltávolítására lehet szükség. Fontos tisztázni, hogy ezt az esetek döntő többségében nem a rosszindulatúság gyanúja indokolja, ugyanis a mióma alapvetően jóindulatú elváltozás, és az esetek csak igen kis százalékában válik rosszindulatú daganattá. Az állapotnak megfelelő terápia elsősorban a tünetek megszüntetése és az állapotromlás megakadályozása miatt fontos.

Forrás: Nőgyógyászati Központ