Tényleg ezt akarom?
Az egyik legelső, egyben legegyszerűbbnek tűnő kérdés: miért is akarok még egy gyereket? A válasz azonban jóval bonyolultabb, és könnyen előfordulhat, hogy valójában nem is a saját vágyainkról szól, hanem a családi vagy társadalmi nyomásról, az öregedéstől való félelemről vagy éppen arról, hogy így próbáljuk megmenteni a problémás kapcsolatunkat.
Készen áll a testem?
Egyénenként eltérő, hogyan viseli valaki a terhességet, és bizony azt sem szabad elfelejteni, hogy két terhesség között is nagy különbségek lehetnek. De sok teherbeeséssel, terhességgel kapcsolatos probléma genetikai eredetű, vagyis ha az első terhesség során megszenvedtünk velük, akkor valószínű, hogy a következőnél is szembe kell majd néznünk ezekkel. A szakemberek szerint érdemes a várandósságok között legalább 12-18 hónapot hagyni, hogy a szervezetünk regenerálódhasson. A fizikai “felkészültségre” vonatkozó kérdés különösen fontos, ha korábban már volt egy vagy több vetélésünk, veszélyeztetett terhességünk.
Milyen a párkapcsolatom?
Rendkívül fontos, hogy a pár két tagja ugyanúgy gondolkodjon a gyermekvállalásról. Ne csak azt kérdezzük meg a másiktól, akar-e még egy gyereket! Azt is érdemes mérlegelni, képesek vagyunk-e kommunikálni a másikkal az esetleges kételyeinkről, tudunk-e közösen döntéseket hozni, kompromisszumokat kötni. A család bővülése csodálatos esemény, de rengeteg lemondással, szervezéssel, a rendelkezésünkre álló anyagi-fizikai-szellemi források csökkenésével jár (például kevesebbet fogunk aludni). Ne az újabb kisbabától várjuk, hogy majd ő segít megerősíteni a kapcsolatunkat! Ezen már a döntés meghozatala előtt, közösen kell dolgoznunk!
Képes vagyok kezelni a féltékenységet?
Teljesen mindegy, mekkora a korkülönbség a gyerekek között, vagy milyen a személyiségük, valamennyi testvérféltékenységre mindenképpen számítanunk kell. Ez teljesen természetes, hiszen a gyereknek is hozzá kell szoknia ahhoz a gondolathoz, hogy már nem csak ő van egyedül, osztozkodnia kell a szülei figyelmén. De te vajon képes vagy kezelni az idősebb testvér esetleges érzéseit, kitöréseit, irigységét? Elég időt tudsz az idősebbre fordítani már akkor is, amikor még nincs testvére (ez ugyanis sajnos biztosan csökkenni fog)? Meg tudod-e oldani, hogy a testvér érkezése után is legyen időd arra, hogy az idősebbel is együtt legyél kettesben?
Van, akire számíthatok?
Milyen az a bizonyos támogatói hálózatod, akikre számíthatsz a gyermeknevelésben? Valószínűleg ez is változáson megy keresztül az első terhességedhez képest: a szüleid idősebbek lettek, de új barátokra tettél szert, de az is lehet, hogy egy költözés miatt változtak meg a körülményeid. A tapasztalataid segíthetnek abban, hogy megtaláld, milyen támogatás a megfelelő a számotokra, de mindenképpen el kell gondolkodnod azon, hogyan is fog ez kinézni a valóságban. Tudok-e megbízható bébiszittert találni? Felveszik az idősebbet a kiszemelt óvodába? Milyen a párom munkarendje, mennyit tud velünk otthon lenni? Az, aki az első kisbabánál segített, most elérhető-e (nemcsak fizikailag, de mentálisan és érzelmileg)? Rá tudom-e bízni a nagyobbat valakire, ha velem és a kicsivel történik valami?A támogatói hálózathoz tartozónak tekinthetjük az orvost, a szülésznőt is. Van orvosunk, akiben megbízunk – egyáltalán, szükségesnek tartjuk, hogy legyen? Különösen fontos lehet ez a kérdés, ha az első terhességünk, szülésünk traumával járt együtt, vagy ha császármetszés utáni hüvelyi szülést szeretnénk.
Hogy állok anyagilag?
Bár sokan úgy vélik, a pénz nem lehet akadály a gyermekvállalásban, azért mégis rendkívül fontos szempont. Az anyagi biztonság miatti szorongás ugyanis súlyos gondokat okozhat! Az pedig kétségkívül igaz, hogy egy kisbaba komoly anyagi megterhelés, még úgy is, ha nem vásárolunk neki. Mindenképpen mérlegelni kell, hogyan hat a család pénzügyeire az újabb gyerek, hogyan változnak a bevételek és a kiadások. Olyan praktikus dolgokon sem árt elgondolkozni, mint hogy hol fog aludni a baba, vagy hogy szükségünk van-e autóra, hogy a nagyobbat iskolába vigyük. A nagyobb változtatásokat, például egy házvásárlást jobb még a terhesség előtt lerendezni, pocakkal nehezebb és stresszesebb lehet egy költözés.
Milyen állapotban vagyok lelkileg?
Rengeteget beszélünk arról, mennyire igénybe veszi a testünket a terhesség, a szülés és az anyaság, a mentális és érzelmi egészségről azonban jóval kevesebb szó esik, pedig ezt legalább olyan fontosnak tekinthetjük! Azoknak az anyáknak különösen fontos ezt a kérdést megválaszolni, akik szülés utáni depresszión, szorongáson mentek keresztül, vagy hajlamosak a mentális problémákra. Készek vagyunk kockáztatni, hogy nagyon hasonló problémáink lesznek? Van esetleg tervünk arra, hogy gördülékenyebben vegyük az akadályokat (pl. tudjuk-e szakember segítségét kérni abban, hogy felkészüljünk az újabb terhességre és szülésre)?(Cikk forrása: romper.com)Ez is érdekelhet:
Kapcsolódó cikkek
