Kinél lehet alkalmazni a lombikot?
A Magyar Nemzet közölt átfogó riportot a lombikprogramról, annak mechanizmusáról és etikai kérdéseiről is. Sokan úgy tettek nyilatkozatot az elmúlt időszakban, hogy a legalapvetőbb kérdésekben sem látnak tisztán. Arról pedig végképp kevés szó esett, hogy pontosan mit jelent a beavatkozás.
Azok, akik lombikprogramban vesznek részt számos kérdéssel találhatják szembe magukat, ezek közül csupán az egyik az embriók sorsa. A legfontosabb kérdés az, hogy milyen módszerre van szükség, mi áll a meddőség hátterében és kinek melyik módszerre van szüksége.
– Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat eleve két nagy csoportba osztják, ezek más és más etikai, biológiai kérdéseket vetnek fel, a katolikus egyház is eltérő véleményen van velük kapcsolatban – mondta a Magyar Nemzetnek Bernard Artúr szülész-nőgyógyász, a Kaáli Intézet tudományos igazgatója. Az egyik módszer az inszemináció: a házastárs vagy élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel. A másik a lombikeljárás: a testen kívüli megtermékenyítés, majd embrióbeültetés.
Jelenleg 5 próbálkozást fizet az egészségbiztosító, és az állam évente hatezer próbálkozást finanszíroz. Ezt emelik meg a tervek szerint 10 százalékkal. De ez nem feltétlenül jelent nagy előrelépést, mert ha a kezelések száma eléri a felső korlátot, akkor a pároknak várniuk kell, miközben az idő meghatározó tényezője a beavatkozásnak.
Az eljárásokra nagy az igény, hiszen ma Magyarországon kb. 200 ezer házaspárt érint a meddőség. Ők azok, akiknek csak orvosi segítséggel lehet gyerekük. Sok mindennel magyarázható az, hogy miért nőtt meg ennyire a meddőség: a gyerekvállalás életkori kitolódása, egészségtelen életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, stressz, a levegő szennyezettsége, mozgásszegény életmód.
Ha a dolgot úgy fogjuk fel, hogy a meddőséget akarjuk ellensúlyozni vagy kikerülni, betegségnek tekintve gyógyítani, a családképet pedig gyerekkel tartjuk a leghelyesebbnek és erkölcsileg a legelfogadhatóbbnak, akkor az ilyen beavatkozások segítségként foghatók fel. Ennek azonban személyes meggyőződésen kell alapulnia – mondta el a Magyar Nemzetnek Oberfrank Ferenc bioetikus, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Sok szempontot kell mérlegelni, az egyes vallások, kultúrák hogyan vélekednek ezekről a módszerekről, milyen a jogszabályi háttér, és azt is, hogy az eljárás miként befolyásolja a házastársak életét.
Az inszemináció sikeressége a legjobb esetben is csak 15-20 százalék ciklusonként. Emiatt idősebb feleknél nem nagyon érdemes próbálkozni sem. Három sikertelen próbálkozás után a fiataloknak is a lombikeljárást tartják indokoltnak.
Az adományozott hímivarsejttel már nem igazán történtek ilyen beavatkozások, ezek száma jellemzően mindenhol csökkent. Ennek oka, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 2015 nyarán megtiltotta a külföldi donorsperma használatát, hazai mintából pedig nincs elég, ugyanis kevesen jelentkeznek donornak A beavatkozást zömmel egyedülálló nők igénylik.
Pároknál az inszemináció során a tüszőérést serkentik előzetesen, majd előkezelt spermával végeznek művi megtermékenyítést. Az ikerterhességek száma megemelkedik ennél az eljárásnál.
Az inszeminálásnál hatékonyabb módszer a lombik: azaz a testen kívüli petesejt- megtermékenyítés. Becslések szerint itthon a születések 2,5 százalékát teszi ki a lombikprogramból születettek aránya.
Lombikeljárásra akkor van szükség – és a jogszabály is akkor teszi ezt lehetővé -, ha a leendő anya mindkét petevezetéke el van záródva, alacsony a spermiumszám, az inszemináció többszöri próbálkozás után is eredménytelen, súlyos endometriózis áll fenn, a pár női tagja már elmúlt 40 éves, a petefészke pedig a vizsgálatok szerint nem működik megfelelően. Ugyancsak indok az, ha a nő egyedülállóként szeretne gyereket. Az életkor előrehaladtával jelentősen csökken a módszer sikeressége: 35 év alatt két embrió visszaültetését követően a terhesség esélye közel 45 százalékos, addig 40 év fölött már csak 10-15 százalékos. Negyvenöt éves kor felett a törvények értelmében nem is végezhető ilyen kezelés.
Az eljárás azzal kezdődik, hogy hormonpótló tablettákat vagy injekciókat adnak azért, hogy egyfajta stimuláció legyen és ne egy, hanem több petesejt érjen meg. Ez a stimulációs a tüszők éretté válásáig tart. Altatásban kerül sor a petesejtek leszívásra, a leszívott petesejteteket tápoldatba teszik és inkubátorba helyezik. A megtermékenyítés 4-5 órával később történik meg az előkészített spermával. A megtermékenyült és osztódó préembriókat, amelyek száma maximum 4 lehet, 2-6 nap múlva helyezik a méhbe, a méhnyakon keresztül. A visszaültetett embriók számáról a leendő szülők döntenek.
Ha az ivarsejtek megtermékenyülése vagy az embrió megtapadása nehézségekbe ütközik, akkor kiegészítő módszereket is alkalmaznak, például a spermium injekciót, amikor egyetlen spermiumot juttatnak a petesejt citoplazmájába. Beágyazódási nehézségeknél szükséges lehet az asszisztált hatchingre: az embrió külső burán egy apró nyílást ejtenek, ez segíti a beágyazódást. Az embrió ezzel az eljárással nem szenved sem genetikai, sem fizikai ártalmat, de növeli az egypetéjű ikerterhesség valószínűségét.
Az ivarsejtek alapvetően a partnertől származnak, de történhet adományozott ivarsejtekkel is. A hazai jogszabály csak az anonim spermadonáció lehetőségét biztosítja.
Petesejt-donáció abban az esetben lehet, ha a petefészek elégtelenül működik. Donor petesejtre akkor is szükség lehet, ha a lombikos megtermékenyítés többször sikertelen volt és ennek oka a petesejt. Genetikai betegség, mint családi kórelőzmény esetében is szóba jöhet ez a módszer. Petesejt-donáció már lehet nem anonim is: a leendő anya közeli hozzátartozója lehet donor. oldalági rokona, testvérének párja, az egyenesági rokont és te Petesejtet bárki anonim is felajánlhat, de csak intézménynek é nem konkrét személynek.
Kevés gyakorlati példa van, bár lehetséges, az embrióadományozásra. Abban az esetben kerülhet erre sor, ha a pár mindkét tagjánál olyan probléma van, ami kizárja, hogy egészséges embriójuk legyen. Embriót csak anonim módon lehet adományozni, felajánlást pedig csak olyan párok tehetnek, akik meddőségi kezelésen vettek részt. Ezt is csak akkor, ha a nő 35 évnél fiatalabb, a férfi pedig nem szenved olyan spermiumtermelődési zavarban, amely genetikai problémára utalhat. Így eleve kockázatos, hogy csak olyan pártól lehet, embriót kapni, akiknek problémájuk volt a gyerekvállalással, ezért nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel és felajánlások száma is igen csekély. Az etikai kérdésekről nem is beszélve.
Fagyasztás a hímivarsejteknél és az embriónál is lehetséges: előbbit mínusz 196 fokos nitrogénben több évig is tudják tárolni.
Petesejt fagyasztást kérhet az, aki lombikprogram után dönt így a fel nem használt petesejtjeiről, vagy mert adományozni akar vagy azért mert saját későbbi célra szeretné felhasználni (pl. daganatos betegség kezelése előtt vagy súlyos endometriózis miatt).
Embrió fagyasztását akkor lehet kérni, ha a lombikprogram során maradtak vissza nem beültetett embriók, azokat pedig később fel szeretnék használni újabb lombikprogramnál. Ezzel el lehet kerülni azt, hogy az eljárás minden elemét (pl. a stimulációt) újra el kelljen végezni. Embriót a saját felhasználáson túl azért is lehet fagyasztani, ha orvostudományi kutatás céljára szánják, és csak anonim módon történhet.
Sikeres beültetés során a be nem ültetett embriókat is kérhetik lefagyasztani, de 5 év múlva újra nyilatkozniuk kell a sorsukról. Ha nem tartanak rá igényt és fel sem szeretnék ajánlani, akkor kiemelik őket a folyékony nitrogénből és így felolvadnak, majd elhalnak.
“A néhány sejtes stádiumú megtermékenyített petesejtek megítélése sokféle lehet. Ezeket gyakran préembriónak, tehát előembriónak nevezik, még az embrió kifejezést sem használják rájuk. Viszont mások vitatják ennek az állapotnak még a létezését is, azt mondják: ezt az elnevezést csak azért találták ki, hogy ezzel is leplezzék, hogy ez esetben is egy élő emberről van szó – mondja Oberfrank Ferenc. Az embriókat ilyen esetben nem tartósítják tovább, azok pedig fagyasztás, illetve tápanyagok híján elpusztulnak. Ez erkölcsi kérdéseket is felvethet: akik az embriót embernek tartják, azok erre a megoldásra egy ember elpusztításaként tekintenek. Akik nem így tartják, ők a lombikeljárás szükséges velejárójaként tekintenek rá.
Kapcsolódó cikkeink:
– Ezért van szükség ennyi lombikra
– Lombikos vagyok – miért nem beszélhetek róla?
– Babák a lombikból – az IVF rövid története
Forrás: Magyar Nemzet
Kapcsolódó cikkek
