Teherbeesés

Külföldre járnak petesejtért a magyar nők

Milliókért vesznek külföldön petesejtet azok a magyar nők, akiknek itthon erre nincs joguk. A szakma évek óta küzd a hazai szigorú rendelettel.
2019. Augusztus 26.
Külföldön vesznek petesejtet a magyar nők, mert itthon nem lehet

A hvg.hu cikkéből kiderül, hogy magyar nők külföldre, elsősorban a csehországi Brnoba járnak petesejt-donációért, mert a hazai szabályozás erre nem ad lehetőséget. A hazai petesejt-donáció ellenzői jogi és pszichológiai akadályokról beszélnek, az orvosok ideológiai okokat is sejtenek a háttérben. Így egy út maradt: külföldre menni és milliókat fizetni a kezelésért.

A magyar törvények szerint kétféle módon juthatnak a magyar nők legálisan petesejthez: anonim donációval (ami csak elméletben működik), illetve adományozhat petesejtet a feleség vagy férj 35 év alatti, olyan közeli nőrokona, aki már szült korábban (férjnél természtesen a lánytestvér kizárva). Mindezt ingyen, a törvény ugyanis tiltja, hogy ezért pénzt kapjon az adományozó, mert az már szervkereskedelemnek minősül.

Képzeljük el, hogy egy fiatal nő becsönget a kórházunk ajtaján, saját zsebből kifizeti a több tízezres hormonkezelést, aláveti magát injekciózásnak, altatásos műtétnek, hogy egy számára teljesen ismeretlen nőnek gyereke szülessen az ő petesejtjéből. Nem kell magyaráznom, hogy ez miért tartozik a fikció kategóriájába – mondta a hvg.hu-nak az anonim donáció abszurditásáról az egyik magyarországi meddőségi centrum szakorvosa, aki a téma érzékenysége miatt szintén azt kérte, hogy ne írják le a nevét. Vagyis, ha valaki nem talál családon belül donort, nem valószínű, hogy itthon legálisan gyermeke lesz.

Csakhogy hazánkban a meddő párok száma folyamatosan nő, és egyre többen nem spermára, hanem petesejtre szorulnak.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszában nemrég azt írta: 2017-ben megközelítőleg 4000 gyermek született Magyarországon meddőségi kezeléseknek köszönhetően. Ha a petesejt-donáció szabályozásán változtatnának, ez a szám valószínűleg még magasabb lenne.

Addig azonban nem marad más lehetőség, mint a petesejtturizmus. Kijelenthető, hogy Csehország a nemzetközi meddőségi klinikák központja, méghozzá azért, mert például ott engedélyezett a preimplantációs genetikai szűrés (PGS), azaz az embriókon végzett genetikai vizsgálatok, amelyekkel kiszűrhetők a mutációk. A másik ok lehet, hogy a donorok néhány százezer forintot kapnak hozzájárulásként, amit a kezelésen részt vevő pár fizet.

A cseh kisváros híre olyannyira elterjedt itthon, hogy a Reprogenesis névre keresztelt intézetben ma már a külföldi kliensek legnagyobb részét magyarok adják – árulta el a hvg.hu-nak a cég marketingigazgatója.

Egy petesejtdonort használó teljes kezelés a Reprogenesis esetében jelenleg 4700 euró, azaz másfél millió forint.

A hazai szabályozás miatt sokan vannak, akik az internetes feketepiacon keresnek petesejtet, de ez illegális és kockázatos is.

Magyarországon egyébként a petesejt lefagyasztásának szabályai is szigorúak: szociális alapon egyáltalán nem, csak orvosi okból engedélyezik. Hogy miért arra pontos magyarázat nincs, de a hvg. hu hallott olyan orvosi konferenciáról, ahol mindezt azzal indokolták a szakemberek, hogy a petesejtek lefagyasztásának engedélyezése hamis biztonságérzetbe ringatná a nőket.

A magyar szakemberek szerint hiába nő az igény, nem fognak változni, lazulni a szabályok, sőt inkább szigorításra számítanak. Sok érintett a mai napig emlékszik Veres András püspök 2017. augusztus 20-án elmondott szentmiséjére, amelyben a keresztény értékek szerint elfogadhatatlannak nevezte a lombikbébiprogramot. Visszamentünk a középkorba – kommentálta a hozzáállást az egyik hvg-s forrás.

A lapnak nyilatkozó szakemberek úgy látják, ha a kormány valóban mindenkinek esélyt akar adni, gyökeres változtatásokra van szükség a petesejt-donáció területén. Ha a magyar szabályozás továbbra sem ad meg minden lehetőséget, akkor a jövőben is csak a hazai rendeleteket megkerülve, külföldön, több millió forintért válhat szülővé sok száz magyar pár.

A meddőségi eljárások szakmai-etikai kérdéseit az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül működő Humán Reprodukciós Bizottság vitatja meg, a 30 tagú szakmai testületnek két teológus is tagja, egy harmadik pedig állandó meghívott vendégként vesz részt az üléseken – írja a hvg.hu.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: HVG.hu