Sokan úgy beszélnek a magas vérnyomásukról, hogy az 180 vagy 200 fölé kúszott. Ilyenkor az első, szisztolés értékre gondolnak. pedig dr. Sztancsik Ilona a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a második, diasztolés érték emelkedése is gondot okozhat.
A magas vérnyomás fokozatai és fajtái
Általánosságban igaz, hogy a vérnyomás szisztolés értéke 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Ha az értékek ez alatt vannak, alacsony vérnyomásról, vagyis hipotóniáról beszélhetünk, ha az értékek meghaladják a 140/90 Hgmm-t, magas vérnyomás, vagyis hipertónia gyanúja merülhet fel.
Ez utóbbi meghatározás azonban túl általános, hiszen a Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányelvei szerint a magasvérnyomás betegségen belül fokozatokról és fajtákról beszélhetünk. (Az alábbi felsorolásban az első számok a szisztolés, a második számok a diasztolés vérnyomásértékekre vonatkoznak és Hgmm-ben értendők.)
Optimális vérnyomás: <120 és <80
Normális vérnyomás: <130 és <85
Magas normális vérnyomás: 130-139 vagy 85-89
I. fokozatú enyhe hipertónia: 140-159 vagy 90-99
Ezen belüli alcsoport – határérték hipertónia: 140-149 vagy 90-94
II. fokozatú középsúlyos hipertónia: 160-179 vagy 100-109
III. fokozatú súlyos hipertónia: >=180 vagy >=110
Ha csak az egyik érték magas
Az úgynevezett izolált szisztolés hipertónia annyit tesz, hogy csak első érték minősül magasnak – ahogyan az gyakran megfigyelhető az időseknél és a súlyos érelmeszesedéssel küzdőknél. Fiatalabbaknál jóval ritkább ez a jelenség, és az esetek nagy részében a fokozott szimpatikus idegrendszeri aktivitás, leegyszerűsítve a nem kezelt stressz okozza.
Ugyanakkor bármilyen életkorban is tapasztalható, mindenképpen ki kell vizsgálni, hiszen kutatások szerint izolált szisztolés hipertónia esetén sokkal nagyobb a koszorúér-betegség és a kardiovaszkuláris betegség miatti halál kockázata, mint a normális vérnyomású személyeknél, különösen nők esetében.
A másik változatnál a diasztolés érték magasabb a normálisnál, ami egy jóval nehezebben megfejthető jelenség, nem is ismert még a pontos oka. Sokáig a ritkább előfordulása miatt nem tekintették különösebben veszélyes problémának, de mára bebizonyosodott, hogy ugyanazon betegségek rizikóját hordozza, mint az izolált szisztolés hipertónia, sőt a stroke szempontjából még veszélyesebb is.
Egyéni célértékeket kell meghatározni
A szakértő szerint ha többször is előfordul, hogy bármelyik vérnyomásértékünket magasnak mérjük, nagyon fontos lenne kivizsgáltatni magunkat.
– A kivizsgálás azonban nem kizárólag a vérnyomásmérésre szorítkozik, a laborvizsgálatoknak, a 24 órás vérnyomásmérésnek, az EKG-nak és más kiegészítő vizsgálatoknak az a szerepe, hogy felmérjük a szervezet állapotát, ha lehetséges, kiderítsük, honnan ered az eltérés és okozott-e már valamilyen következményes problémát – mondja dr. Sztancsik Ilona.
– A korrekt diagnózisra épülő kezelés akkor hoz tartós, jó eredményt, ha a célértékek meghatározását mindig az adott személy állapotához igazítjuk. Ezeket az értékeket, valamint az esetleg elrendelt gyógyszeres kezelést és az optimális esetben életmód orvos által felépített életmódot rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén korrigálni, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos következmények.
Nyitókép: Getty Images
Forrás: Kardioközpont
Kapcsolódó cikkek
