Teherbeesés szülési trauma után

Terhes nő fekszik az ágyon, szülési trauma feldolgozása

Fotó: Getty Images

Utólag már nem számít, milyen nehézségek voltak, a lényeg, hogy a baba megszületett és egészséges – hány nő hallja ezt jószándékú, segíteni akaró ismerősöktől vagy akár szakemberektől egy nehéz szülést követően. Pedig az élmény elbagatellizálása, az érzések elnyomása, szőnyeg alá söprése nem segít a traumatikus szülésélmény feldolgozásában. De mi is számít szülési vagy szülészeti traumának? Szakértőnk, Barna Ágnes traumatudatos konzulens, TRE provider így magyarázza el.

Mi az a szülészeti trauma?

A szülészeti trauma fogalma széles skálán mozog, a szakértő szerint nem csupán a konkrét eseményektől függ. „Egészen a teherbeeséstől a gyermekágyi időszak végéig felléphet a szülészeti trauma, és többféle oka is lehet. Az egyik, amikor valamilyen vészhelyzet lép fel, amikor az anya vagy a magzat valós életveszélyben van. De a trauma nem feltétlenül csak életveszélyből adódhat.

Sokan az ellátásból adódó helyzetek miatt élik meg traumatikusnak az élményt. Az ok lehet a kontrollvesztés, vagyis amikor az anyát nem tájékoztatják, nem vonják be a döntésekbe, egyszerűen »megtörténnek« vele a dolgok.   Megjelenhet a kiszolgáltatottság érzése. Előfordul, hogy a személyzet érzelmi manipulációt alkalmaz, csúnyán beszél vagy nyomást helyez a nőkre. Traumatikus élmény lehet a kiszámíthatatlanság is, amikor az anya nem tudja, milyen beavatkozást végeznek el, mi történik a testével, és annak milyen következményei vannak.”

Barna Ágnes traumatudatos konzultens

A traumával foglalkozni kell

Milyen következményei lehetnek annak, ha nem foglalkozunk a traumával? Miért fontos ezt tudatosítani, és tudatosan lépéseket tenni a feldolgozásért? Szakértőnk szerint a lezáratlan trauma nagyon sok mindenre lehet negatív hatással.

„A feldolgozatlan trauma fizikai és lelki blokkokat is okoz, ami akár közvetlenül nehezítheti a fogantatást és a várandósságot. Ha a traumához fizikai sérülés, például nehezen gyógyuló gátseb, császármetszés utáni seb társul, az már önmagában félelemforrást jelenthet a következő várandóssággal szemben.

De nagyon fontos tudni azt is, hogy a feldolgozatlan trauma krónikus stresszállapotot tart fenn. Az emlékbetörések, pánikrohamok, dühkitörések, szorongás egyértelmű jelei lehetnek annak, hogy traumával, és annak következtében krónikus stresszállapottal állunk szemben. És amikor folyamatosan, hosszú időn keresztül magas a szervezetben az olyan stresszhormonok szintje, mint az adrenalin vagy a kortizol, az felborítja a hormonális rendszer egyensúlyát. Ezek pedig gátolják, hogy helyre tudjon állni akár a libidó, akár a termékenység – tehát egy következő babatervezés már eleve komoly nehezítő körülményekkel indul.

És arról se feledkezzünk meg, hogy egy traumatikus szülésélmény hatására sérülhet a testbe vetett bizalom. Az olyan gondolatok, mint a »cserbenhagyott a testem«, »elrontottam valamit«, »kitartóbbnak kellett volna lennem« vagy épp »miért nem állta ki magamért« komoly pszichés blokkokat okozhatnak.”

Ismerd fel a traumát

Nem mindenki számára egyértelmű, hogy a szorongásai, nehéz érzései hátterében a traumatikus szülésélmény áll. „A társadalom arra kondicionálja a nőket, hogy a baba egészsége a lényeg, elterelve a figyelmet az anyáról, ami megnehezíti a trauma felismerését. Barna Ági szerint az alábbi figyelmeztető jelek utalhatnak arra, hogy feldolgozatlan traumával van dolgunk.:

Ha a szülés témája felmerül, összerándul a gyomrod, elsírod magad, leblokkolsz vagy erős dühroham jelentkezik.
Rémálmok, alvászavarok, vagy emlékbetörések (flashbackek) formájában kísértenek az események.
Kerülöd az orvosi vizsgálatokat, a kórházat, vagy akár a babás barátnőket. Elzárod magad az élménytől, nem vagy hajlandó beszélni róla, emlékezni rá, annyira fájdalmas a téma.
Előfordulhat, hogy akár egy, a kórházi időszakra emlékeztető konkrét illat, filmjelenet, emlék azonnal és erősen felkavar.
Az általános szorongás, a magas stressz-szint, az alvásproblémák, pánikrohamok, vagy agyi köd, melankólia érzete is intő jel lehet.

Kép: Getty Images

Út a boldog babavárás felé

Nehezített terep ilyen háttérrel újra babát vállalni, de van kiút a trauma fogságából. Nem kell ezzel egyedül megküzdeni – traumatudatos konzulens szakértőnk többféle lehetőséget is ajánl, kitől és hogyan érdemes segítséget kérni.

Támogató környezet

„Az első és legfontosabb, hogy aki ezzel küzd, keressen olyan embert vagy olyan közösséget, aki megérti. Akivel tud beszélni az érzéseiről, a történtekről, vagy egyáltalán csak ki tudja sírni magát. Ez a legtöbb esetben sokat segít: a megnyílás eredményeként rájön, hogy nincs egyedül. Lehet a támogató férj vagy partner, barátnő, és a tapasztalatok szerint a sorstársközösségek különösen sokat segíthetnek. Lehet ez baba-mama klub, vagy online közösség – az én zárt csoportom, a Szülési traumán innen és túl is egy kifejezetten ennek a témának szentelt közösség.

Létezik az EMMA segélyvonal, ez egy ingyenesen hívható, emailben is elérhető anonim információs és lelkisegély-vonal. Szülés előtt és szülés után, az anyaság bármely szakaszában lehet szakértőkhöz segítségért fordulni.

És természetesen lehet és érdemes pszichológusokhoz, perinatális szaktanácsadóhoz, perinatális szemléletű szakembertől is segítséget kérni, akivel át lehet beszélni ezeket a dolgokat.”

Testfókuszú traumaoldás

„A trauma elsősorban testi élmény. Amikor valakit veszély fenyeget vagy tehetetlenséget él meg, a test reagál először, még mielőtt a tudat felfogná, mi történik – magyarázza Barna Ági. – A szívverés felgyorsul, az izmok megfeszülnek, a légzés elakad: az idegrendszer automatikusan felkészíti a testet a menekülésre vagy védekezésre. Ha azonban nincs lehetőség cselekvésre, ez az energia nem tud levezetődni, és a test »beleragad« a stresszállapotba. A trauma így nem pusztán emlék vagy érzelem, hanem fiziológiai elakadás, amely a testben hordozódik tovább.

Bessel van der Kolk kutatásai szerint a traumatikus emlékek nem a beszédhez kötött, narratív memóriában tárolódnak, hanem a testérzetekhez és érzelmi reakciókhoz kapcsolódó agyi struktúrákban. Ez magyarázza, miért elég egy illat, egy hang vagy egy testhelyzet ahhoz, hogy automatikusan beinduljon a régi félelemreakció – még akkor is, ha az ember »fejben tudja«, hogy már biztonságban van.

A trauma és a test kapcsolatában fontos szerepe van az agyféltekéknek is. A bal agyfélteke, ahol a beszéd és a logikai gondolkodás dominál, gyakran nem képes teljesen feldolgozni a testben rögzült élményt. Ezzel szemben a jobb agyfélteke – amely az érzelmek, testérzetek és vizuális emlékek feldolgozásáért felel – erőteljesen tárolja a test reakcióit és az érzelmi élményeket. Ez magyarázza, hogy a testi érzések vagy a környezeti ingerek automatikusan kiválthatják a traumás reakciókat.

Mivel a trauma a testben és a jobb agyféltekében marad jelen, a gyógyulásnak is ott kell elkezdődnie.

A szomatikus, vagyis testalapú módszerek, mint a Somatic Experiencing, a TRE® (Trauma Releasing Exercise) vagy a traumaorientált jóga nem a múlt eseményeit boncolgatják, hanem a testben zajló idegrendszeri folyamatokat segítik helyreállítani.

A finom mozgások, remegések, légzés és testérzetek tudatosítása révén a test megtanulhatja, hogyan érezze magát biztonságban, miközben a bal agyfélteke is fokozatosan tudatosítja a történéseket. A trauma a testben keletkezik – és a gyógyulás is ott válik valósággá.”

Tudatos felkészülés a következő babavárásra

A feldolgozás és a tudatos rákészülés elengedhetetlen ahhoz, hogy a traumát átélt nő őszinte reménnyel és örömmel vágjon bele a következő terhességbe. Ez utóbbihoz Barna Ági traumatudatos konzulens az alábbiakat ajánlja.

Beszéld át egy szakemberrel, például dúlával, szaktanácsadóval az előző szülést: mi volt jó, mi volt rossz, és mit szeretnél elkerülni.
Informálódj a betegjogokról – fontos, hogy az alapvető jogaiddal tisztában legyél. Ha ezeket tudatosítod, egészen más lehet a hozzáállásod. Tudd például, hogy jogod van nemet mondani egy beavatkozásra. Jogod van megkérdezni, hogy mit terveznek veled, miért, és milyen hatást várnak. Jogod van tudni a lehetséges mellékhatásokról, és jogod van, hogy tájékoztatást kapj az alternatívákról.
Nagyon érdemes dúlát fogadni: a dúla érzelmileg és fizikailag támogat a várandósság során, a szülésnél segít a fájdalomcsillapításban, és erősít, lelkesít. Nem dönt helyetted, de segít tudatosan végiggondolni a beavatkozási javaslatokat.
És persze az önismereti munkáról sem szabad megfeledkezni. A tudatos szülésre való felkészülés önismereti munkát is igényel: meg kell erősíteni magad ahhoz, hogy ki tudj állni a saját érdekeid mellett.

Nem a te hibád

Szakértőnk legfontosabb üzenete, amit szerinte minden traumát átélt nőnek hallania kellene, a következő: „Ne vedd magadra azt a terhet, hogy te rontottál el valamit. Nem a te hibád vagy gyengeséged volt, hanem nagyon nehezített pályán kellett teljesítened. Arról sem te tehetsz, ha most szomorú, lehangolt, bizonytalan vagy. Amiben most vagy, az a trauma következménye. Nem az okozója, hanem az elszenvedője vagy a helyzetnek.

Igyekezz magadra nem áldozatként, inkább túlélőként tekinteni. Valójában hős vagy, aki extrém nehéz helyzetben volt – de túlélted.

És fel lehet innen állni. Ehhez keress olyan embereket, akik ebben támogatni tudnak, mert sajnos egyedül ez nagyon nehéz. Keress támogató, megértő segítőket, hogy újra önmagadra találhass.”