A köldökzsinór a fogantatástól számított ötödik hét után kezd kialakulni, egyik vége a méhlepényhez, a másik pedig a köldöknél kapcsolódik a babához. A köldökzsinórban található egy véna, ami oxigéndús vért szállít a babához, és két artéria, ami elszállítja az oxigénmentes vért és a salakanyagokat a méhlepényhez. Az ereket egy Wharton-kocsonyának nevezett zselés anyag veszi körül, ezért nem tud úgy megtörni, elszakadni vagy sérülni, hogy azzal bajt okozzon.
Miért vágják el a köldökzsinórt?
Miután a baba megszületik, a köldökzsinórban lévő artériák és vénák szép lassan bezáródnak, és a vér áramlása ezzel megszűnik. A köldökzsinórt le kell fogni és el kell vágni, hogy a babát el lehessen választani a méhlepénytől.
Ma már az az ajánlás, hogy ne azonnal, hanem késleltetve vágják el a köldökzsinórt, függetlenül attól, hogy a szülés hüvelyi vagy császármetszés volt-e. Hogy a megszületést követően mennyit várnak a köldökzsinór elvágásával, az nem egy konkrétan meghatározott érték, a WHO szerint 1-3 percet lenne érdemes várni, vagy akár többet is.
A késleltetett köldökzsinór elvágásnak számos előnye van. Ilyenkor a babáknak magasabb a hemoglobin- és a vasszintje a vérben, és előnye az is, hogy csökkenti a gyulladások kialakulásának kockázatát.
Ha nem azonnal vágják el a köldökzsinórt, a méhlepényből továbbra is áramlik némi vér a baba szervezetébe, így fontos ásványi- és tápanyagokhoz jut a kicsi. Fontos az is, hogy az azonnaliság helyett így az áramlás fokozatosan szűnik meg, ami az adaptálódásban is segíti a babát. Kockázata az lehet a késleltetésnek, hogy némileg megnövekedhet a babánál a besárgulás valószínűsége.
Fáj-e a köldökzsinór elvágása?
Mivel a köldökzsinór nem tartalmaz idegvégződéseket, szerencsére nem fáj a babának, amikor a köldökzsinórt elvágják.
Fotó: Getty Images, Forrás: Via
Kapcsolódó cikkek
