Változás a prediabetes és a cukorbetegség terápiájában

Eddig a gyógyszeres terápia szükségességének esetén a metformin volt az elsődlegesen választott készítmény, ám az Európai Kardiológus Társaság által kiadott legújabb szakmai irányelv nagyobb hangsúlyt fektet a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójára. Így lehetségesnek tartják, hogy bizonyos esetekben ne a metformin legyen az első választandó gyógyszer.

Dr. Bibok Györgyöt, a Cukorbetegközpont diabetológusát kérdeztük a témában.

Fókuszban a kardiovaszkuláris prevenció

Mind a prediabetes-es állapotok, mind a 2-es típusú cukorbetegség magukban hordozzák a szív-és érrendszeri szövődmények rizikóját. A legújabb kardiológiai irányelvben a kardiovaszkuláris (CV) kockázat alapján több besorolásba kerülnek a betegek: mérsékelt, magas, nagyon magas.

Mérsékelt CV kockázat: fiatal, egyéb CV kockázatokkal nem rendelkező beteg, aki kevesebb mint 10 éve cukorbeteg
Magas CV kockázat: legalább egy (a diabetesen kívüli) egyéb CV kockázattal rendelkező beteg, akinél szervkárosodás még nem észlelhető, és több mint 10 éve cukorbeteg
Nagyon magas CV kockázat: 1-es típusú diabetese van, vagy 2-es típusú diabetese legalább 20 éve tart, szív- érrendszeri betegsége és/vagy célszerv károsodása van

A legfrissebb tanulmányokon alapuló új irányelv (guideline) szerint a terápia attól függ, hogy melyik besorolásba kerül a beteg, így véget ér az a korszak, mely szerint minden esetben a metformin az elsődlegesen választandó készítmény (amennyiben nem elegendő az életmódterápia).

Az European Society of Cardiology (ESC) és az European Association for Study of Diabetes (EASD) közös irányelve alapján fontos szem előtt tartani a prediabetes-ben és a diabetesben szenvedő betegek kardiovaszkuláris kockázatát.

“Az elmúlt 5 év volt a diabetes kutatás eddigi legizgalmasabb időszaka, mivel több nagy klinikai vizsgálatban igazolták, hogy a 2-es típusú diabetes esetén a kardiovaszkuláris betegségben szenvedő, vagy nagyon magas kardiovaszkuláris kockázatú betegeknél az új vércukorcsökkentő szerek jelentős kardiovaszkuláris előnyökkel járnak”- hallható volt a 2019-es, párizsi ESC Kongresszuson.

Az új irányelv szerint, amennyiben a beteg igen magas kardiovaszkuláris besorolásba tartozik, úgy első antidiabetikumként kaphat SGLT-2 gátló, vagy GLP-1 receptor agonista kezelést metformin nélkül, vagy akár az eddigi metformin terápia mellé! (Ezzel szemben eddig a gyógyszeres terápia megkezdése minden esetben metforminnal történt.)

Az új guideline oka, hogy a legújabb, átfogó vizsgálatok bebizonyították, hogy a GLP-1 receptor agonisták csökkentik az arterioszklerózis okozta problémákat, míg az SGLT2 gátlók pedig csökkentik a szívelégtelenség kockázatát. Mindemellett az irányelv igen fontosnak tartja továbbá a 7% alatti HbA1c szint elérését.

Mi micsoda?

GLP-1 receptor agonista: 2005-ben jelentek meg, az inkretin mimetikumok csoportjába tartozó, nem inzulin hatású készítmények, melyet injekció formában a bőr alatti zsírszövetbe kell adagolni az inzulinhoz hasonlóan (ugyanúgy előretöltött adagoló tollal[pennel] kell beadni).

A készítmény serkenti az inzulinelválasztást vércukorfüggő módon, így csökkenti a hiperglikémiát, elősegíti a fogyást (mivel teltségérzetet biztosít az agy jóllakottsági központon keresztül), valamint gátolja a glükagon hormon elválasztását. 2-es típusú diabetes esetén bizonyos esetekben jó alternatívája lehet az inzulin terápiának, mivel nem okoz hízást, sem hipoglikémiát (vagy csak nagyon ritkán) – mondja Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

SGLT-2 gátlók: A glükóz legnagyobb része a vesében az ún. SGLT2 transzporter molekulák segítségével szívódik vissza a véráramba. Ezek a készítmények e molekulák működését gátolják, így csökkentik a cukor visszaszívódását és fokozzák a vesék glükóz ürítését. Ezáltal csökkentik a vércukorszintet, segítik a fogyást, valamint jó hatással vannak a vérnyomásra és a lipid szintre is.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Cukorbetegközpont