2020-ban szinte dupla annyi kérelem érkezett a Nyelvtudományi Intézethez, mint az azt megelőző években – írja a 24.hu. A portál megkeresésére Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs elmondta, hogy ennek az oka talán az lehetett, hogy a járvány alatt a szülők jobban ráértek a neveken gondolkozni. A 2020-ban az intézethez érkezett 609 kérvényből zöld utat mindössze 46 női és 21 férfinév kapott.
A kérelmezők nagy százaléka külföldön használt nevet szeretne bejegyeztetni. Köztük jellemzőek az olyan nevek, amelyek már anyakönyvezhetők, de csak a magyar helyesírásnak megfelelően, viszont helyettük az idegen írásmódot szeretnék használni. Ilyenek például a Fanny, Monika, Zaya, Antony, Theo, Lukas. Ezekben az alakokban azonban nem anyakönyvezhetők, mert jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni.
Dr. Raátz Judit arról is tájékoztatta a portált, hogy az úgynevezett uniszex nevek engedélyezésének kérelmezése is gyakori – ilyenek például a Lee, Nermin, Éden -, de ezt szintén jogszabály tiltja itthon.
A jóváhagyott nevek nagy százaléka külföldön használt, idegen eredetű. A 2020-ban elfogadott női nevek közül ilyen például a görög Altea, Elefteria, az arab Nabila, a német Lizel, Valburga, a francia Szolina, a spanyol Asella, az angol Héli. A férfinevek közül pedig például az arab Oszama, Latif, Farisz, Fadi, a német Randolf, az angol Lex, Szkott, az ónorvég Ejnár és a héber Raziel, Zetár.
A 24.hu rákérdezett arra is, előfordult-e, hogy valaki a koronavírus-járványhoz köthető új keresztnevet próbált felvetetni a jegyzékbe. Dr. Raátz Judit elmondta, hogy csak egy ilyen névkérelem volt: egy szülőpár a Pandémia nevet szerette volna a kislányának bejegyeztetni. A nevet természetesen nem javasolták anyakönyvezésre.
A szülők alapjában a meglévő nevekből választanak a tudományos főmunkatárs szerint, ők persze az extrém esetekkel találkoznak. Ami az elmúlt 10-15 évre jellemzően, hogy a szülők különleges, egyedi nevet szeretnének a gyereküknek adni. A “hagyományos” nevek eltűnnek, a nőknél gyorsabban, mint a férfiaknál. A női nevek között nincs a száz leggyakoribban a Mária, Katalin, Erzsébet – de helyettük rokon neveiket használják, mint a Mira, Maja, Elizabet, Eliza. A férfinevek között viszont a száz leggyakoribban vannak még az olyan klasszikus nevek, mint a József, János, István és Sándor.
- Kapcsolódó: Úgy nézünk ki, ahogy hívnak minket?
Milyen szabályai vannak az anyakönyvezésnek?
A Magyarországon élők névviselését törvény szabályozza, amely kimondja azt is, hogy ha a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, az MTA a központi anyakönyvi szerv megkeresésére harminc napon belül nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.
Ha magyar állampolgár olyan utónevet szeretne bejegyeztetni, amely nem található meg az MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján levő női és férfiutónevek listájában, akkor ezt a nevet hivatalos eljárásban a Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságán kell kérvényeznie egy formanyomtatványon. Az államtitkárság továbbítja a kérvényt az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, ahol a nyelvész (névkutató, nyelvtörténész, pszicholingvista, szociolingvista) szakemberekből álló Utónévbizottság szakvéleményt készít a kérvényezett névről. Az Utónévbizottság – kizárólag a hivatal megkeresésére – bizonyos alapelvek figyelembevételével készíti el szakvéleményét az egyes nevekről.
- Kapcsolódó: Milyen nevet válasszak?
Az alapelvek részét képezi többek között például, hogy: a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet az MTA által összeállított utónévjegyzékből; újonnan kérvényezett utónevet minden esetben a mai köznyelvi kiejtésének megfelelően, a mai magyar helyesírás szabályai szerint kell bejegyezni (például Maya helyett Maja, vagy Gerald helyett Dzserald); az idegen nyelvi eredetű újabb utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelőit ajánlják bejegyzésre (például Casper helyett Gáspár, vagy Catharina helyett Katalin); ha az idegen névnek nincs magyar megfelelője, abban az esetben javasolják a bejegyzést, ha a név valamely nyelvben, kultúrában, vallásban hiteles módon igazolhatóan névként használatos, jelentése a magyarban nem pejoratív és nem sértő, és fontos szempont, hogy egyértelműen el lehessen dönteni róla, hogy női vagy férfiutónévről van-e szó.
De nem javasolják például: a nevek túlzott, többszörös becéző formáit (például Katácska, vagy Misike); a földrajzi névként, márkanévként és művésznévként, valamint csak családnévként használt alakokat (például Benetton vagy Károlyi); vagy az olyan név bejegyzését, amely hangzásában, jelentésében a gyerek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben vélhetően káros lehet (például csúfolhatják, kiközösíthetik őt miatta). A kérvényezett nevek szakvéleményének elkészítéséhez figyelembe vett összes alapelv részletesen megtalálható az MTA Nyelvtudományi Intézetének oldalán.
Néhány tipp a névadáshoz
Korábbi írásunkban összegyűjtöttük, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a névadáshoz. A következőkre például érdemes odafigyelni.
- Érdemes az utónév kiválasztásakor a vezetéknévvel együtt gondolkozni, a rövid vezetéknévhez például kevésbé illeszkedik jól egy rövid utónév, és egy kacifántos hosszú vezetéknévhez sem illik jól egy hosszú utónév.
- A monogramra is figyelhetünk, illetve arra, hogy a teljes név ne legyen nevetséges vagy sértő.
- A magán- és mássalhangzóknál érdemes figyelembe venni, hogy ha a vezetéknév mássalhangzóra végződik, az utónév pedig azzal kezdődik, nehezebb lehet kiejteni.
- A vegyes hangrendű neveket sokan tartják zeneibbnek, ha pedig mindkét névben ugyanazok a magánhangzók szerepelnek, az nyelvtörő érzést kelthet.
- Gyakori vezetéknév esetén érdemes lehet egy kicsit különlegesebb utónevet adni a gyermeknek.
- Van, akinek fontos a név jelentése is, így ilyen szempont alapján is keresgélhetünk a szóba jöhető nevek között. A keresésben segíthet a Babaszoba.hu oldalán található Utónévtár is.
- A legfontosabb tanács talán az, hogy a szülő feladata és felelőssége a megfelelő név kiválasztása, így ebben sem érdemes másra hallgatni.
Forrás: 24.hu/babaszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
