A terhesség első trimeszterének az első 12 hetet nevezzük, és ebből az 1-4. hét az első terhességi hónap. Az embrió azonban még csak 2 hetes az első trimeszter végén, ennek az oka pedig a szülés várható napjának kiszámításában keresendő. Az utolsó menstruáció első napját veszik alapul a kalkulációhoz, ehhez az időponthoz adnak hozzá 40 hetet. Ez a számítás azt feltételezi, hogy a fogantatás 14 nappal az utolsó menstruáció kezdete után történt, tehát átlagosan 28 napos ciklussal kalkulál. De amennyiben a ciklus rövidebb vagy hosszabb 28 napnál, elképzelhető, hogy nem a 14. napon történik a fogantatás.
Mi történik az 1. terhességi hónapban?
A terhesség 1. hetében tehát még az utolsó menstruáció periódusa zajlik, de az életmódot már ekkor érdemes az elkövetkezendő 40 héthez igazítani. Javasolt már ekkor elkezdeni a folsav szedését is – de csak miután az orvossal is egyeztettél erről -, amely segít megelőzni a központi idegrendszer fejlődési rendellenességeinek kialakulását.
A terhesség 2. hetében érésnek indul a petesejt az FSH (follikus stimuláló hormon) hatására. A petesejt a 2. hét végén szabadul ki a petevezetőbe, időközben pedig a méh nyálkahártyája megvastagszik, hogy felkészüljön a megtermékenyített petesejt beágyazódására. A fogantatás tehát valószínűleg csak ennek a hétnek a végén következik be. Egy átlagos, 28 napos ciklus esetén a 14. nap környékén a legnagyobb az ovuláció (peteérés), így a teherbeesés valószínűsége is – de a szakirodalom szerint ez bármikor bekövetkezhet.
A terhesség 3. hetére tehát megtörténik a fogantatás, bár ekkor valószínűleg ennek még semmilyen jelét nem tapasztalni (a beágyazódáskor esetleg előfordulhat pecsételő vérzés). Már a fogantatás pillanatában eldől a születendő baba neme, az alapján, hogy a spermium X vagy Y kromoszómát hordoz-e – előbbi esetben lány, utóbbi esetben fiú lesz a gyermek. Miután a spermium áthatol a petesejtet körülvevő burkon, mindkét sejt burka feloldódik, a két sejt összeolvad: a keletkezett sejtet nevezzük zigótának, amely ezután elkezd osztódni. Az osztódás nagyon gyorsan ütemben zajlik, mire a petevezetőből megérkezik a méhbe, már 32 sejtből álló szedercsíra (morula) lesz.
A terhesség 4. hetében észlelhetők a várandósság legkorábbi jelei, többek között a menstruáció elmaradása, a fáradékonyság, a hányinger, a mellek érzékenysége, a puffadás. A petesejt mostanra – a zigóta és a morula állapotok után – több száz sejtből álló hólyagcsírává (blasztula) fejlődött. A 3. és a 4. hét határán jut el az anyaméhbe, ahol beágyazódik a méh megvastagodott nyálkahártyájába.
A sejtek egy részéből fejlődik az embrió, másik részéből kezd kialakulni a méhlepény. Az embrió ekkor még nem nagyobb egy mákszemnél, és a 4. hét végére három, egymástól elkülönülő csíralemez alkotja: a legbelső réteget endorermának, a középsőt mezodermának, a külsőt ektodermának nevezzük. Az endodermából fejlődik majd később többek között a tüdő, az emésztőrendszer, a húgyutak egy része. A mezodermából alakul ki többek között a kötőszövetek, a csontok, az izmok, a szív és az erek, a vesék és a nemi szervek, míg az ektodermából az idegrendszer, a szem, a bőr (illetve a bőr függelékei: a szőrzet, a köröm és a szaru) fejlődik ki a későbbiekben.
A megtermékenyítést követő 6-12 napon belül elkezd felszabadulni a hCG (humán korion-gonadotropin), más néven a terhességi hormon – a terhességi teszt ennek a hormonnak a magas koncentrációját tudja kimutatni, ettől lesz a teszt eredménye pozitív. Ez a hormon figyelmezteti a a petefészkeket, hogy most már nincs szükség tüszőérésre, és hatására kezd a szervezet több ösztrogént és progeszteront termelni.
Források:
babaszoba.hu/terhesseg-hetrol-hetre/1-het
babaszoba.hu/terhesseg-hetrol-hetre/2-het
babaszoba.hu/terhesseg-hetrol-hetre/3-het
babaszoba.hu/terhesseg-hetrol-hetre/4-het
Kapcsolódó cikkek
