Egymilliárd-négyszázmillió forintot spórolhatna a császármetszéseken az OEP, és így mi, magyar állampolgárok is, ha a kórházakban komolyan vennék a WHO ajánlását. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyanis sehol a világon nem indokolt a 15 százalék feletti császármetszés-arány. Az OEP Szülészetkeresőhöz szolgáltatott 2010-es adatai azt mutatják, hogy a magyar szülészeti intézményekben átlagosan ennek több mint a kétszeresét végezték el. Az arány most 33 százalék. Ez azt jelenti, hogy tavaly több mint harmincezer magyar édesanya esett át császármetszésen.
Nem stimmelnek az érvek…
A 2010-es adatok több szempontból is különösen megdöbbentőek. Az országos átlag 33 százalék, de 15 szülészeti intézmény „teljesített” 40 százalék felett. Ha tovább vizsgáljuk az adatokat, akkor egyáltalán nem ritka, hogy egyes szülészeteken több mint 10 százalékkal növekedett meg négy év alatt a császármetszések aránya, de előfordul 20 százalékos emelkedés is. Sokszor érvelnek azzal, hogy nem lehet összehasonlítani a különféle típusú intézmények császármetszéses adatait, mert a szülészeti centrumokba több veszélyeztetett várandós kerül, akiknek nagyobb eséllyel végződik a szülésük műtéttel. Nos, az adatok azt mutatják, hogy nem csak a kiemelt centrumok érnek el előkelő helyezést. A lista élén éppen egy kis városi kórház áll, ahol a császármetszések aránya megdöbbentően magas, 54,5 százalék!
Miért császár?
Az egészségbiztosító által megadott adatok szerint a császármetszésért kétszer akkora összeget kapnak a szülészetek, mint a hüvelyi szülésért. Egy császár ára 169 ezer forint volt 2010-ben, míg egy hüvelyi szülésé 85 424 forint.
Nehéz megítélni, hogy a műtét költsége ténylegesen kétszer akkora-e, mint a hüvelyi szülésé. Mindenesetre a szülészeti osztályokon a 2010-es adatok szerint egyre gyakrabban döntenek a műtét mellett. Az indokok a következők: a nők egyre későbbi életkorban vállalkoznak szülésre, több a lombikterhesség utáni szülés, a korábbi császármetszés újabb császármetszést von maga után. De gyakran az a hivatkozási alap, hogy császármetszés esetén kevésbé fenyeget a szülészeti perek réme.
Egyik indok sem magyarázhatja azonban a császármetszések arányának gyors, 10-15-20 százalékos növekedését, amely, mint fentebb már részletesebben is ismertettünk, több szülészeti osztályt is jellemez.
Mi is áll akkor a háttérben? Milyen tényezők befolyásolják a szülészeti osztályok protokollját, illetve az egyes orvosok döntését? Ennek elemzéséhez a szülés körülményeinek részletes ismeretére volna szükség. Arra, hogy tudjuk, milyen volt a várandósság, hogyan indult a szülés, milyen beavatkozásokat alkalmaztak. Ilyen kimutatás azonban a szülés körülményeiről nem létezik. Eddig még soha nem hozták nyilvánosságra, milyen arányban alkalmazzák a különféle szülésindítási módszereket, a burokrepesztést, a ballonos méhszájtágítást, az oxitocin-infúziót stb. Ez azért volna különösen fontos információ, mert kutatási eredményekből tudjuk, hogy az indított szülések nagyobb arányban végződnek császármetszéssel.
A nők nem akarnak császármetszést!
A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház 34,4 százalékával szemben például ott áll a Szent István Kórház 14,3 százaléka! Vajon mi okozza a 20 százalékos eltérést? Nem valószínű, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház páciensei ennyivel rosszabb állapotban vannak. Sokkal valószínűbb, hogy a két kórház orvosainak szemléletében, a szülészeti helyzetek kezelésének módjában van a különbség. Már csak azért is érdemes felhívni a figyelmet erre a lehetőségre, mert a Szent István Kórházban a császármetszéses arányszámok nemhogy nőttek volna, de egyenesen csökkentek. Vagyis a műtétek számának csökkentése egyáltalán nem tartozik a „lehetetlen” kategóriájába. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy valószínűleg a várandósok értékelik a Szent István Kórház erőfeszítését, mert évi 3000 szülés áll szemben a Bajcsy-Zsilinszky Kórház évi 1600 szülésével.
A Szent István Kórházban, de említhetnénk a Szent Imre Kórházat is, a fővárosi kórházak legforgalmasabb szülészeti osztályai működnek. Forgalmuk csaknem akkora, mint egy egyetemi centrumnak. Itt tehát a tartósan alacsony a császármetszések gyakorisága, és ez tartósan magas születésszámmal párosul. 2006-ban is ezek voltak a legforgalmasabb szülészetek, éves születésszámuk legalább ezerrel meghaladta a fővárosi kórházak mindegyikének születésszámát. Közben a császármetszések aránya 20 százalék körüli volt, vagyis a legalacsonyabb ebben az intézménytípusban. Ez ismételten azt az összefüggést veti fel, hogy az anyák szívesebben választják azokat az intézményeket, ahol kisebb az esély a császármetszésre, feltehetőleg csak akkor kerül rá sor, ha erre tényleg szükség van. Az említett két kórház szülészetén nem nőtt olyan meredeken a születésszám egyébként, mint például a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, de valószínűleg csak azért, mert már így is „csúcsra vannak járatva” – azaz nem tudnak több szülő nőt fogadni. A születésszám emelkedése a legtöbb fővárosi kórházban megfigyelhető, ennek hátterében azonban más szülészeti osztályok megszüntetése, illetve átszervezése áll.
Ha nincs választási lehetőség?
A budapesti nők lényegesen több szülészet közül választhatnak, vagyis ebben a tekintetben hatalmas előnyben vannak vidéki társaikhoz képest. Azokban a városokban ugyanis, ahol csak egyetlen szülészet működik, vagy a helyi szülészetet választja a család, vagy a hosszú utazás kockázatát, tehát a várandós anyák kiszolgáltatottsága óriási. Akkor is el kell viselniük az ötven százalék feletti császárfrekvenciát, ha szívük szerint más utat választanának. Több mint tíz városban kell a várandósoknak szembenézniük negyven százalék feletti császárfrekvenciával. Amikor a nők számára nem adott a választás szabadsága, mert nincs más szemlélet szerint működő szülészeti intézmény, akkor csak a fenntartó tulajdonos, illetve végső soron az egészségügyi kormányzat felelőssége, hogy ezt a kiszolgáltatottságot csökkenti avagy sem.
A teljes cikket a mindenszules.hu oldalon olvashatod el!
Babaszoba: Tudjuk, a császármetszések jó része valóban életmentő. A császármetszést is lehet széppé tenni, örömmel átélni. Ám nagyon fontos, hogy amikor a hüvelyi szülés biztonságos, az anya szülhessen így. Mivel azt is tudjuk, hogy egészséges anya és baba esetében hüvelyi szülés után könnyebb a gyógyulás, a szoptatás, az anya és a baba egymásra hangolódása, mint a műtét után, mindent meg kell tenni azért, hogy maga a kórházi gyakorlat ne vezessen császármetszéshez.
Használd te is a Szülészetkeresőt, hogy többet tudj meg a kórházakról!
Forrás: mindenszules.hu
Kapcsolódó cikkek
