Terhesség

EDA-s szülés: mikor ajánlott és kinek nem javasolt?

A szülés természetes folyamat, ám az egyik legintenzívebb testi és lelki megterhelést jelentheti egy nő életében. Az epidurális érzéstelenítés (röviden EDA) egy módszer arra, hogy a vajúdás fájdalmai enyhüljenek. De pontosan hogyan működik, mikor javasolt, és milyen kockázatokkal járhat? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
2025. Október 03.
kismama vajúdás

(Kép forrása: Getty Images)

Mi az EDA és hogyan hat?

Az epidurális érzéstelenítés (EDA) olyan fájdalomcsillapítási eljárás, amely során az altatóorvos gyógyszert juttat a gerinc közelébe, az ún. epidurális térbe. A gyógyszer az idegpályák működését befolyásolja, így a fájdalomérzet jelentősen csökken a test alsó részén, jellemzően a köldök vonalától lefelé. Fontos, hogy az EDA nem érinti a tudatot: a kismama végig éber marad, érezheti a mozgást, az érintést, ám a fájdalomérzet jelentősen mérséklődik.

Az EDA különösen a szülés középső szakaszában lehet hatékony, amikor a méhszáj tágulása a legerősebb görcsökkel jár. 

Mikor javasolt és mikor nem alkalmazható?

Az EDA széles körben alkalmazott és biztonságos módszer, azonban nem minden esetben adható.

Alkalmazása javasolt lehet, ha:

  • a vajúdás során a fájdalom elviselhetetlenné válik,
  • tervezett császármetszésnél az altatóorvos ezt tartja a legmegfelelőbb érzéstelenítési módnak.

Nem ajánlott az EDA, ha az anyánál az alábbi állapotok fennállnak:

  • véralvadási zavar vagy vérzékenység;
  • súlyos gerincbetegség;
  • bőrfertőzés vagy gyulladás az injekció beadási helyén;
  • bizonyos szív- és idegrendszeri betegségek;
  • gyógyszerallergia (pl. lidokain-érzékenység);
  • súlyos vérzés vagy magzati szívhang-eltérés a szülés alatt.

Ezért is javasolják a szakemberek, hogy minden kismama még a szülés előtt konzultáljon az altatóorvossal, aki a leletek és a kórelőzmény alapján felméri, mely fájdalomcsillapítási módszer a legbiztonságosabb.

Hogyan zajlik az EDA beadása?

Az eljárást altatóorvos végzi, steril körülmények között. A kismama ülő vagy oldalfekvő helyzetben van, miközben a szúrás helyét fertőtlenítik és helyi érzéstelenítőt adnak be. Ezután egy speciális tű segítségével bevezetik az epidurális térbe a vékony kanült, amelyen keresztül a gyógyszer adagolható.

A gyógyszer hatása 10–20 percen belül jelentkezik. A fájdalom csökkenése nem minden esetben teljes, de általában nagymértékben javítja a kismama közérzetét. A kezelés ideje alatt a vérnyomást és a magzat szívhangját folyamatosan ellenőrzik.

Az EDA előnyei

  • Jelentős fájdalomcsillapítás a vajúdás legnehezebb szakaszában.
  • A kismama éber marad, így aktívan részt vehet a szülés folyamatában.
  • Császármetszésnél is alkalmazható, amikor nem indokolt az altatás.
  • Rövid felépülési idő: az érzéstelenítés elmúltával a közérzet gyorsan helyreáll.
  • További fájdalommentesség biztosítható a szülés utáni gátellátás során.

Az EDA hátrányai és lehetséges szövődményei

Bár az epidurális érzéstelenítés hatékony, vannak hátrányai és ritka kockázatai:

  • A szülés lelassulhat, ha túl korán alkalmazzák. 
  • A tolófájások érzése gyengülhet.
  • Nem mindenkinél hat egyformán: előfordulhat, hogy a fájdalom nem csökken eléggé.
  • Vérnyomásesés léphet fel, ezért infúziót adnak a beadás előtt.
  • Szúrás utáni fejfájás vagy hátfájás jelentkezhet, ami általában átmeneti.

A legtöbb mellékhatás enyhe és jól kezelhető, a súlyos szövődmények pedig nagyon ritkák.

Tévhitek az EDA-val kapcsolatban

Sok kismama tart az epidurális érzéstelenítéstől, pedig a legtöbb félelem tévhiten alapul:

  • „Az EDA bénulást okoz.” – Ez rendkívül ritka, az eljárást szigorú szakmai protokoll mellett végzik.
  • „A baba károsodik a gyógyszertől.” – Az adagolt szerek nagyon kis mennyiségben jutnak a keringésbe, így a magzatot nem veszélyeztetik.
  • „Az EDA miatt biztosan császármetszés lesz.” – Nem igaz, a módszer nem növeli a műtéti szülés esélyét.