Michelle Uberuaga, egy montanai anyuka 2020-ban adott életet harmadik gyermekének, de a terhessége alatt komolyan aggódott a lakóhelye közelében megtapasztalt erdőtüzek miatt. Ahol ő él, Montana államban, ott a lakosság 62%-a olyan területeken lakik, ahol fokozottan fennáll az erdőtüzek kockázata.
“Határozottan elgondolkodtam azon, hogy az éghajlatváltozás és az erdőtüzek milyen hatással lesznek a terhességemre és a kisbabámra” – mondja Uberuaga. “Aggódtam, hogy ha az első trimeszteremet az erdőtüzek idején élem át, az negatív hatással lesz a gyermekem fejlődésére.”
Többször is beszélgetett a szülész-nőgyógyászával arról, hogy az erdőtűz füstje milyen hatással lehet a gyermekére az anyaméhben és a szülés után. “A légszennyezettség és a szélsőséges időjárás felerősíti a nők által a terhesség alatt amúgy is érzett szorongást” – mondja Uberuaga.
Félelmeivel messze nincs egyedül. Az éghajlatváltozás miatt kevesebb gyermeket vállaló vagy egyáltalán nem vállaló emberekről szóló hírek uralták az amerikai címlapokat a közelmúltban. De hogyan hat valójában az éghajlatváltozás az anyák és a magzatok egészségére?
2022 februárjában az éghajlatváltozással foglalkozó amerikai kormányközi munkacsoport (IPCC) közzétette jelentését, amely az éghajlati hatásokra, az alkalmazkodásra összpontosít, beleértve a terhes nőket fenyegető és az éghajlati válság fokozódásával járó kockázatokat. A jelentés szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a hőség összefügg a koraszülés, az alacsony születési súly, a halvaszületés és az újszülöttkori stressz magasabb arányával, míg más szélsőséges időjárási események a terhesgondozáshoz való hozzáférés csökkenésével hozhatók összefüggésbe.
“A kutatási eredmény elég egyértelmű: az olyan éghajlati katasztrófák, mint a ciklonok és az erdőtüzek veszélyt jelentenek a terhes kismamákra és a születendő gyermekeikre” – mondja Dr. Kenosha Gleaton, szülész-nőgyógyász.
Az erdőtüzek füstje például összefüggésbe hozható a terhességi komplikációkkal, köztük a koraszüléssel. És ez még nem minden: “A katasztrófák a várandós mentális és érzelmi egészségére is hatással lehetnek” – teszi hozzá Dr. Gleaton. Egy 2021-ben a National Library of Medicine-ben közzétett tanulmány szerint azok a terhes kismamák, akik erdőtüzet éltek át, hajlamosak a poszttraumás stressz zavar (PTSD) jellegű tünetek kialakulására.
- Kapcsolódó: A klímaváltozás lerövidítheti a terhesség idejét
Az éghajlatváltozás hatásai
A fejlődő országokban az éghajlatváltozás legjelentősebb veszélye gyakran az alultápláltság. Dana Ellis Hunnes, Ph.D., a UCLA Fielding School of Public Health adjunktusa és a Ronald Reagan UCLA Medical Center vezető dietetikusa 2011-ben Etiópiában tanulmányozta a kérdést: “Amikor nem tudnak elegendő mennyiségű élelmiszert termeszteni, ezek a nők migrációra kényszerülhetnek, és ez még tovább csökkentheti az elegendő tápanyaghoz való hozzáférésüket”.Bár ezek a problémák a fejlődő országokban élesebben érezhetők, az Egyesült Államokban és más fejlett országokban élő várandósok sem immunisak – különösen a légszennyezés és a szélsőséges hőség tekintetében. Ami még rosszabb: ezek az éghajlati problémák egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, például a hőhullám.A problémák aránytalanul nagy mértékben érintik az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élő családokat, mivel ők általában mezőgazdasági üzemek közelében vagy a légszennyezett városokban élnek, és gyakran olyan munkahelyeken kell dolgozniuk, ahol nem támogatják őket. Az élelmiszerekhez és a szülés előtti vitaminokhoz való hozzáférés is kihívást jelent számukra.A Journal of the American Medical Association (JAMA) 2020-ban áttekintette azokat a közelmúltbeli tanulmányokat, amelyek a légszennyezést és az extrém hőséget a koraszüléssel, az alacsony születési súllyal és a halvaszületéssel hozták összefüggésbe. A 24 áttekintett tanulmányból tizenkilenc a légszennyezés miatt megnövekedett koraszülési kockázatot állapított meg. Az extrém hőség hatására megemelkedhet a belső testhőmérséklet, ami születési rendellenességekkel és más reprodukciós problémákkal hozható összefüggésbe.Mégis, annak ellenére, hogy számos tanulmány foglalkozik azzal, hogy az éghajlatváltozás hogyan hat az anyai és magzati egészségre, hagyományosan sok egészségügyi szakember nem kapott különösebb képzést az éghajlatváltozásról és annak hatásairól az anyára és a magzatra.És mi a helyzet a termékenységgel? Még mindig nincs sok kutatás arról, hogy az éghajlatváltozás és a hőség hogyan hathat a termékenységre.”Demográfiai tanulmányok szerint a meleg időjárás 8-10 hónappal később jelentős csökkenést okoz a születési arányszámban, azonban ennek az összefüggésnek a mozgatórugói nem tisztázottak” – mondja Audrey Gaskins, az Emory Egyetem Rollins School of Public Health Emory University epidemiológiai adjunktusa, akinek kutatásai arra összpontosítanak, hogy megértsük, hogyan befolyásolják a környezeti, étrendi és életmódbeli tényezők a termékenységet.Bár még nem ismert, hogy az emelkedő hőmérséklet hatással lehet-e a petefészek működésére, és ha igen, hogyan.
- Kapcsolódó: A klímaváltozás miatt egyre több lesz a szúnyog
Mit tehetnek a leendő szülők?
Van néhány dolog, amit már most is megtehetünk.Olyasmikre kell gondolni, amiket mindannyian ismerünk és egész életünkben hallottunk, de talán nem veszünk elég komolyan. Maradjunk hidratáltak, igyunk elég folyadékot, a nap leghűvösebb időszakában végezzük el azokat a tevékenységeket, amelyek fizikai aktivitással járnak és ne a legmelegebb időben. Tartsuk zárva az ablakot, ha magas a légszennyezettség. Arcmaszkot is használhat az, aki extra óvintézkedéseket szeretne tenni.Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb toxinnal érintkezzünk. Egyre több tanulmány lát napvilágot az ivóvízben, az élelmiszer-ellátásban, az egészségünkre és a magzati egészségre ható műanyagok, vegyi anyagok hatásairól.(Cikk forrása: parents.com)
Kapcsolódó cikkek
