2010. november 23-án a védőnőm beküldött a veszprémi Cholnoky Ferenc Kórházba, mert felment a vérnyomásom, vizesedtem, és fehérjét is kimutatott a teszt. 35 hetes terhes voltam. Még össze se csomagoltam…
Férjemmel bementünk, felvettek a nőgyógyászatra. Gondoltam, most itt várhatok karácsonyig. December 26-ra voltam kiírva. De az én fiam nem így gondolta.
Másnap hajnali 5 órakor éreztem, hogy valami nagyon meleg folyik. Elment a magzatvíz. Rögtön átküldtek a szülőszobára. 6 óra után már 3 perces fájásaim voltak. 2 órakor azt mondták,nem lesz itt baba,csak másnap reggel. Délután 5 órakor éreztem, hogy valami nincs rendben. Hát jöttek a tolófájások. Felfektettek a szülőágyra, de 6 óráig semmi nem történt. A doktor csak mondogatta, hogy ne nyomjon kismama. 6 órakor megvizsgált a szülésznő, hát ki voltam tágulva. Kiabáltak az orvosnak, hogy siessen, mert mindjárt kint a baba. A beöntést így legalább megúsztam. Pontban fél 7-kor megszületett Lackó baba 45cm-rel és 2930 grammal. Rögtön felsírt. De mivel koraszülött volt, elvitték. Férjem csak akkor jött be, amikor megszültem. Egyébként sem akartunk apás szülést. Engem elaltattak a szülés után,mert repedezett volt a méhlepény. Lackó az első négy napban oxigént kapott, illetve 1 napos antibiotikum kúrát és infúziót. Pont két hetes volt, amikor hazavihettük.
Kovácsné Neff Boglárka
Kapcsolódó cikkek
