Épp a nemzeti konzultáció elindulásával egy időben, hétfőn mutatták be a KSH Népesedéstudományi Intézetének 2018-es friss kiadványát, a Demográfiai Portrét . A kiadvány adataiból az derül ki, hogy kicsivel 1,5 alatti a termékenységi ráta, ami évek óta nem mozdul. Ez alacsonyabb annál, mint amit a kormány szeretne. A gyerekvállalási kedv viszont néhány év alatt nőtt, de ennek nem biztos, hogy köze van a kormányzati intézkedésekhez – írja az Index.
Bár a kedv nőtt, a születésszám stagnál 2014 óta. Tavaly 91 577 gyerek született, és nagyon úgy tűnik, hogy nem áll vissza a 100 ezer közelébe ez az adat (2000 és 2009 között volt 95-100 ezer újszülött évente).
A Ratkó-unokák öregedésével folyamatosan csökken azoknak a nőknek a száma, akik még egyáltalán szülhetnek.
A teljes termékenységi arányszám (ennyi gyereket szülne egy nő élete folyamán, ha az adott évi adatok állandósulnának) a 2011-es 1,24-ről 1,49-re ugrott 2016-ra. A termékenységi arányszámnak 2 fölött kellene lennie ahhoz, hogy a népesség reprodukálja magát, ezt akarja a kormány, ezért van kiemelt szerepe a családpolitikának.
Magyarországon pénzbeli juttatások formájában a GDP 1,6 százalékát fordítjuk a családpolitikára, de ha az adórendszeren keresztül igénybe vehető juttatásokat is beszámítjuk, akkor 4,6 százalékot, ami nemzetközi szinten kimagasló érték. Azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy a kormányzati családpolitika áll a termékenység növekedése mögött. Három fronton is felmerülhet, hogy nem biztos, hogy a jól célzott családpolitika áll a termékenységnövekedés mögött.
A nemzetközi trendek alapján úgy látszik, hogy bár időben később, mint a volt szocialista országokban, de nálunk is lezajlott a visszapótlódásnak mondott folyamat: a rendszerváltás utáni csökkenő termékenység meglódul később, azaz a bizonytalan időkben elhalasztott gyerekek később ugyan, de megszülettek. Eszerint semmi különleges nem történt, csak időben csúsztunk el a szomszédainkhoz képest.
Egy egyre szűkülő, és le is szakadó, alacsonyan iskolázott, fiatalon több gyereket vállaló réteg mellett, a diplomások szülési kedv nem növekszik – ezzel szemben a kormány az intézkedéseivel azt akarja megcélozni, hogy azok vállaljanak gyerekeket, akik el is tudják tartani őket, az intézkedések többsége a jobb körülmények között élőknek kedvez jobban. Ha a földrajzi elosztást nézzük, akkor a legszegényebb régiókban növekedett a legnagyobb mértékben a termékenység.
A KSH adataiból az is jól látszik, hogy a kétgyerekes családmodell kezd kikopni: egyre több a gyermektelen, 78 százalékról 67-re csökkent azok aránya, akik az első gyerek után másodikat is vállalnak, azoké viszont nőtt (25-ről 27 százalékra), akik harmadikat is vállalnak.
Kapcsolódó cikkeink:
- Nem fizetnének adót a háromgyerekes anyák
- Egyre kevesebb gyerek születik
- Kevesebben szülnek több gyereket
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
