Valódi és álcsomók kialakulása
Jellemzően akkor kerül sor a köldökzsinór csomózódására, amikor a zsinór az átlagosnál hosszabb vagy a baba az átlagosnál kisebb vagy egypetéjű ikrekkel várandós az édesanya, esetleg az átlagosnál több a magzatvíz. Klinikai vizsgálatok egyéb hajlamosító tényezőket is azonosítottak: magasabb anyai életkor, az anya többedik szülésére készül,illetve a magzat hímnemű. Időben pedig jellemzően a 9-12. hétre alakul ki, amikor a babának kényelmesen van helye forgolódni, tornázni az anyaméhben. Emellett azonban, meglepő módon, szülés során is keletkezhet ilyen csomó.Két típust különböztet meg az orvosi diagnosztika a köldökzsinórcsomók között: a valódi csomó nagyjából olyan, mint amikor egy cipőfűző összecsomózódik, míg az úgynevezett álcsomó valójában csupán egy kis éles kanyarulat a köldökzsinór állományában, ez voltaképpen egy laza hurok inkább.
Legtöbbször csak a születés után derül rá fény
Az 1990-es években több, mint 69 ezer szülést vizsgáló klinikai tanulmány megállapította, hogy körülbelül minden 100. baba gabalyítja össze csomósra a köldökzsinórját. Gyakran pedig az orvos sem tud róla, hogy méhen belül csomó volt a köldökzsinóron, azt csak a születést követően veszik észre – a terhességben és a szülésnél az esetek többségében nem okoz fennakadásokat ez a jelenség.A köldökzsinór állománya ruganyos, ritkán húzódik túl a csomó.
Alapesetben ugyanis a köldökzsinór rengeteg fizikai behatást elvisel az őt alkotó Wharton-kocsonya ruganyos, gumiszerű állományának köszönhetően. Ez a kocsonyás anyag megóvja a zsinórban futó artériákat és vénát, így azok összenyomódás esetén nem tudnak elzáródni vagy megtörni. A fent említett ritkasággal (100 terhességenként egy) előforduló csomózódás is mindösszesen több száz esetből egyszer jár következménnyel, ami azonban sajnos visszafordíthatatlan: méhen belüli elhaláshoz vagy születést követő azonnali halálhoz tud vezetni.
Milyen jelekre figyeljünk
Arra a kérdésre, hogy kell-e keresni a várandósság során a terhesgondozás kereteiben a köldökzsinórcsomót, vagy kell-e ezzel komolyan foglalkozni, a babaszoba.hu által megkérdezett szülészorvos elmondta, hogy önmagában a köldökzsinór csomózódásának keresése nem szerepel a várandósgondozás ultrahangvizsgálatainak szakmai ajánlásában, ma legalábbis még nem.A diagnózis felállításának nehézségéről pedig minden szakirodalmi cikk beszámol. Egy 1995-ben publikált kutatás 5575 terhességet követett végig, amelyből 18 esetben igazolták köldökzsinórcsomó kialakulását – 13 esetben az ultrahangvizsgálatok és Doppler-vizsgálatok ellenére sem derült fény a csomó meglétére méhen belül, csak szülés után.Mindezekkel együtt, egyéb lehetőség híján, a rendszeres ultrahangvizsgálatok mellett a 32.héttől kezdve azt javasolják, a kismama fokozottan figyelje a magzat aktivitását, és amennyiben a szokottnál kevesebbet mocorog a babája – két óra eltelte során kevesebb, mint 10 rúgás – vagy nem is észleli a mozgását, forduljon azonnal orvoshoz.A 37. héttől pedig egyébként is protokollszerűen fokozott figyelemmel követik a kismamákat:
1. a csomók felderítésében segíthet az ultrahang: a magzat normálistól eltérő, alacsony pulzusára itt fény derülhet, amit okozhat a köldökzsinóron lévő csomó.
2. Másik vizsgálati eszköz az úgynevezett Doppler-szonogram, amely a magzat felé irányuló véráram esetleges problémáit tárhatja fel.
Mi lesz szüléskor, ha van csomó?
Azokban az esetekben, ahol – 26 évvel ezelőtt – köldökzsinórcsomót találtak, 15-ször nagyobb volt a császármetszés valószínűsége, mint a nem csomózódott köldökzsinór esetében (15% vs 1%) . Ugyanakkor újabb források már arról számolnak be, hogy csomó esetén is alakulhat úgy, hogy a szülészorvos alacsony kockázatúnak ítéli meg a hüvelyi szülést és nem viszi műtőbe a kismamát.
Kapcsolódó cikkek
