Egy 2019-es amerikai felmérés szerint, amely 2000 nő bevonásával készült, minden hatodik nő számolt be arról, hogy a szülés során nem bántak vele megfelelően, erőszak érte vagy verbálisan bántalmazták.
Fizikai bántalmazásnak számít többek között az agresszív, durva testi kontaktus és az erőszakos hasba könyöklés is.
Mi a Kristeller-féle műfogás?
A Kristeller-féle műfogás (vagy Kristeller-manőver) a méh fundusára (felső részére) gyakorolt manuális nyomás, amelyet a köznyelvben csak hasba könyöklésnek neveznek. A beavatkozás célja, hogy a szülés kitolási szakaszában elősegítsék a magzat fejének kibújását.
Az eljárással kapcsolatban a Másállapot a Szülészetben elnevezésű mozgalom, amely a szülőszobán elszenvedett traumatikus élmények elkerülését és feldolgozását tűzte ki céljául, úgy fogalmaz: egy elavult, ártalmas eljárás, és nincs helye a szülőszobán. Akkor mégis mit keres ott?
- Kapcsolódó: Szülés: amikor kinyomják a babát
A szülésen jobb túlesni mihamarabb?
Ha a szülés egy belülről vezérelt, természet diktálta tempóban haladhatna, és az anya minden segítséget és lehetőséget megkapna a nyugodt, biztonságos szüléshez, akkor nem lenne szükség arra, hogy gyógyszerekkel, méhszájtágítással vagy Kristeller-féle műfogással avatkozzon be az egészségügyi személyzet. Ha a szülés magától történhet, akkor minimalizálódik a beavatkozásból adódó komplikációk kockázata is.A szülés folyamatának indokolatlan sürgetése nemcsak fizikai károkat okozhat, de azt az üzenet hordozhatja, hogy az egész folyamat valami rossz dolog, amin jobb, ha mindenki túlesik.
Mit mond az Európai Tanács?
Az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának – a nők szexuális és reprodukciós egészségével és jogaival kapcsolatos – 2017-es állásfoglalásában kitért a szülészeti ellátásra is, és hangsúlyozza, hogy a nőknek joga van a méltósághoz, önrendelkezéshez a gyermekszülés idején is.Az olyan beavatkozásokkal kapcsolatban, mint például a gátmetszés vagy Kristeller-féle műfogás, a nőknek tájékozott döntési lehetőséget kell biztosítani.A rendelkezésünkre álló adatok és kutatások alapján kijelenthető, hogy a nők inkább szeretnék elkerülni az úgynevezett Kristeller-műfogást- fogalmaz a WHO 2018-as állásfoglalása. Ez alól csak egyetlen kivétel van: ha a gyermekük élete van veszélyben. Úgy tűnik azonban, hogy a nőket sokszor zsarolással kényszerítik bele ezekbe beavatkozásokba, és arra hivatkoznak, hogy a baba élete a tét- írja a már korábban említett amerikai egészségügyi felmérés is.
Mit mond a WHO 2018-as állásfoglalása?
A WHO 2018-as ajánlásában szintén egyértelműen fogalmaz Kristeller-féle műfogással kapcsolatban. Ezek szerint a szülés elősegítése céljából a méh fundusára gyakorolt manuális nyomás a kitolási szakban nem javasolt.
- Kapcsolódó: Kitolási szakasz – a természetes szülés gátja
Kockázatos beavatkozás
A WHO ajánlásban többször felbukkanó probléma ugyanakkor, hogy egyelőre korlátozott adatok állnak rendelkezésünkre a Kristeller-féle műfogás anyára és magzatra gyakorolt előnyeiről, illetve hátrányairól. Ami biztos: azok a nők, akiknél a kitolási szakaszban hasba könyöklést alkalmaztak az orvosok, nagyobb fájdalomról számoltak be, mint azok, akiknél erre nem került sor.A Kristeller-féle műfogás alkalmazásával kapcsolatban a legnagyobb aggodalom amiatt van, hogy mind az anya, mind pedig a magzatban kárt tehet a kontrollálatlan, túlzott erőbehatás- hívja fel a figyelmet a WHO. Gondot okozhat, hogy a még elő nem készült szövetekre gyakorol hatalmas nyomásra az anyai szövetei szakadással fognak válaszolni.Ezzel kapcsolatban elsősorban a végbél záróizmának sérülése az, ami reális veszélyt jelenthet a világszervezet szerint.Dániában azt tanítják, hogy a Kristeller- féle műfogás nagyon veszélyes, és soha nem szabad elvégezni a korai lepényleválás magas kockázata miatt.
A Kristeller-féle műfogás és az információhiány
Azokban a kultúrákban (pl. India) ahol a fundusra gyakorolt nyomásra a szülés bevett gyakorlataként tekintenek, felmerül, hogy egész egyszerűen nem kapnak tájékoztatást a várandós nők, és a beleegyezésük nélkül hajtják végre a hasba könyöklést.Amennyiben pedig ez történik, akkor ki kell jelentenünk, hogy visszaélnek nők emberi jogaival. Komoly gondot okoz, hogy az egészségügyi személyzet gyakran nem tudja kompetensen és kellő érzékenységgel használni a Kristeller-féle műfogást, mert például nem áll elegendő idő a rendelkezésére vagy egész egyszerűen nincs meg a kellő képzettsége, tudása ehhez a beavatkozáshoz.
Mi a helyzet Magyarországon?
Korábban a bábák, szülésznők kompetenciája nem kérdőjeleződött meg, és a szülő nőkkel szembeni durva bánásmód (például a hasba könyöklés) esetén még szóban is jelezhették rosszallásukat az orvosnak.Úgy tűnik azonban, a Kristeller-féle műfogás rutinszerű beavatkozássá vált a modernkori magyar szülészeteken- erről árulkodnak azok a levelek is, amelyeket a Másállapot a szülészetben Facebook oldalán osztanak meg folyamatosan azok a nők, akik átestek ezen az erőszakos beavatkozáson.2017-ben a Kanga Egyesület egy – a szülésfelkészítő csoportokban leggyakrabban felmerülő témák alapján összeállított – kérdéssort küldött el az országban működő valamennyi szülészetnek és kórházon kívüli szolgáltatónak. Ebben többek között arra is rákérdezett, hogy a szülések hány százalékánál alkalmazzák az intézmények a Kristeller-féle műfogást.Az adatok nagy szórást mutatnak. Volt olyan fővárosi intézmény, ahol valamennyi hüvelyi szülésnél alkalmazták ezt az eljárást.
Az adatbázis ITT érhető el.
Kapcsolódó cikkek
