Sőt, a magzat is keresi az anya társaságát, válaszolhatnak egymásnak.
Ma már biztosan állítható, hogy a magzat minden érzékszerve kifejlődik és működik a terhesség második trimeszterére: reagál a hőmérsékletre, a nyomási ingerre vagy éppen az egyensúlyi ingerekre is (az anya járására például).
A hangok érzékeléséről tudjuk, hogy már a 3 hónapos magzat is elindul a mély hang irányába, ennek valószínűleg a hang által keltett vibráció az oka. Az 5-6 hónapos magzat pedig rugdalózással reagál a hangingerekre. Az anya testén belüli és kívüli hangokat is érzékeli, sőt meg is tudja őket különböztetni egymástól. Nemcsak az anya, hanem az apa hangját is felismerik megszületésük után.
A magzat az ingereket élményként rögzíti és tárolja, és konkrét testi élményként maradnak meg az emlékezetében. A magzat minden ingerre figyel, az ismeretlenekre úgy reagál, hogy mozdulatlanná válik, szívritmusa lelassul, majd az inger irányába fordul. Ha az inger hosszabban megmarad, akkor a magzat megszokja és megbarátkozik vele. Amikor az anya megérinti a hasát, akkor ficánkolni kezd, rugdos, de ha az apa teszi a hasra a kezét, akkor abbamarad a mozgás. Tehát a magzat érzékeli a változást, ami adódhat a tenyér hőjéből, méretéből vagy az anya érzelmeinek megváltozásából. Ha az apa nem veszi el a tenyerét, kitart türelmesen, akkor a magzat megszokja a változást és ismét mozogni, rugdosni kezd.
(A cikk a gyogyhirek.hu alapján készült.)
Forrás: gyogyhirek.hu