Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni.
A hirtelen kiugrások természetes okai
Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejtjeinknek több oxigénre van szüksége – például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára “ösztönözze” a miocitákat. Ennek következtében a növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szív, kiugró lesz a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például:
- Érzelmi stresszhelyzet: egy rossz hír, hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést, izgatottságot kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
- Fizikai aktivitás: ha intenzívebben mozgunk, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus.
- Időjárás: a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
- Hirtelen testhelyzetváltozás: fekvő vagy ülő helyzetből való gyors felállás is megemelheti a pulzust.
- Gyógyszerek és drogok: bizonyos gyógyszerek és egyes drogok (pl.az ecstasy és a kokain) rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
- Hormonális változások: a hormonszintek változásai, például terhesség vagy menopauza alatt, átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.
A hosszú távon tapasztalható emelkedés eredői
Van néhány olyan életmódhoz köthető állapot, amelyek lassú, tartós pulzusszám emelkedést okozhatnak. A leggyakoribbak:
- mozgásszegénység, ülő életmód,
- nem megfelelő étrend, egyoldalú táplálkozás, helytelen diéta,
- dohányzás,
- rendszeres alkoholfogyasztás,
- vérnyomásproblémák,
- hosszú távú droghasználat, bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.
“A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalunk, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben” – mondja dr. Sztancsik Ilona. “Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő problémák, abnormális pajzsmirigy- vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés, vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így tudhatjuk, hogy a célunk ‘csak’ a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése.”
Sokan hallottak már az ún. béta-blokkolók pulzuscsökkentő hatásáról, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer a tüdő hörgőinek falában is gátolja a béta receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás, vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját szakállára válasszon magának pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.
Forrás: Budai Kardioközpont
Ez is érdekelhet:
- Mitől lehet magas a gyerek pulzusa?
- Ha másként ver a szív… Mit kell tudni a ritmuszavarokról?
- Mennyire terheli a szívet a terhesség?
Forrás: Budai Kardioközpont
Kapcsolódó cikkek
