Oligohydramnion, azaz amikor kevés a magzatvíz
Nem csak védi a magzatot, hanem óvja a rázkódásoktól, ütődésektől, a köldökzsinórt az összenyomódástól, és még a magzat bőrét is ápolja. Védi a magzatot a hőmérséklet-változástól, a kiszáradástól, megakadályozza a fertőzések terjedését, biztosítja számára a szabad mozgást.
A magzatvizet kezdetben a magzatburok, később a magzat veséje termeli. Mennyisége folyamatosan nő, annyira, hogy a terhesség végén több mint egy litert tesz ki.
Rendszeresen, kb. 3-4 óránként kicserélődik és folyamatosan termelődik, így ha a mennyisége gyorsan változik az valamilyen zavart feltételez.
Két irányba változhat a mennyisége: lehet több mint az átlagos és lehet jóval kevesebb. Ez utóbbit, tehát amikor az átlagosnál kevesebb a magzatvíz nevezzük oligohydramnionnak. Ebben az esetben a has körtérfogata is kisebb, fájdalmas a magzatmozgás és a várandós nő gyengébb, fáradtabb.
Okai lehetnek:
- magzati oxigénhiány
- a magzat veséjének, húgyutaknak a fejlődési rendellenességei
- magzatburok törései
- túlhordás
- méhlepény elmeszesedése, elöregedése
- egypetéjű ikreknél az egyik baba nem úgy növekszik, ahogy kéne
Ha túl kevés a magzatvíz, az méhen belüli fejlődési zavart eredményezhet. A magzat a hely szűkössége miatt kényszertartásban van, amitől dongaláb, a csípőizület deformációja, tüdőfejlődési zavar, növekedési elmaradás alakulhat ki.
Ha a terhesség végén jelentkezik az oligohydramnion, a szülés előtt közvetlenül, akkor általában nem igényel kezelést. Ha azonban magzati oxigénhiány áll az oligohydramnion hátterében, akkor a minél előbb világra kell hozni a magzatot a súlyos idegrendszeri károsodások megelőzése miatt.
Kapcsolódó cikkeink magzatvíz témában:
Kapcsolódó cikkek
