Lehet, hogy a Föld távoli tájaira utazik a kismama, ahol nálunk soha elő nem forduló betegségek, például a sárgaláz veszélyének van kitéve. Influenza- vagy hepatitiszjárvány esetén ugyancsak felmerül a kérdés, szükség van-e az oltásra.
A válasz általánosságban attól függ, milyen típusú oltóanyagról van szó. Azok, amelyek élő, de legyengített kórokozót tartalmaznak, elvileg okozhatnak betegséget a magzatnál, az eddigi esetek azonban nem támasztják alá ezt a feltételezést. Ennek ellenére a legtöbb szakmai testület úgy foglal állást, hogy ezeket az oltóanyagokat csak fokozott fertőzésveszély esetén kapja a terhesség első harmadában a kismama.
Azoknál az oltóanyagoknál, amelyek nem tartalmaznak élő kórokozót, azt vizsgálták, okoznak-e fejlődési rendellenességet a magzatnál, növelik-e a vetélés, illetve a koraszülés kockázatát. Az eddigi ismeretek szerint nem kell tartani ilyen mellékhatástól, bár az is tény, hogy a vizsgálatok kis esetszámon alapulnak, és új oltóanyagok esetében általában nem tudunk eddigi tapasztalatokra támaszkodni, csupán elméleti megfontolásokra hagyatkozhatunk. A legtöbb betegség esetén, amely ellen létezik oltóanyag, az esetleges fertőzés jobban veszélyezteti a magzatot, mint az oltás. Ha a kismama olyan vidékre készül utazni, ahol nagy valószínűséggel járványokra lehet számítani, elsősorban az utazás elhalasztását érdemes fontolóra venni, ha viszont elkerülhetetlen, akkor javasolják a következő oltóanyagokat: anthrax (lépfene), BCG, japán enkefalitisz, meningokokkusz, tífusz, sárgaláz, veszettség.
Fontos azt is megjegyezni, hogy a kismama közvetlen közelében élőknek is szüksége lehet védőoltásra, mert tőlük akár a terhes nő, akár az újszülött elkaphatja a fertőzéseket!
Az első trimeszterben csak végszükség esetén!
Élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag a kanyaró, a mumpsz, a rubeola (MMR), a bárányhimlő elleni oltás, valamint a BCG és az influenza oltóanyagok bizonyos fajtái. Kismamáknak csak akkor javasolják ezeket, ha nagy valószínűséggel frissen fertőződhetnek. Olyankor érdemes beadni az oltást, ha a leendő kismamának nincs védettsége a betegség ellen, mert nem esett át a fertőzésen, és korábban nem kapott védőoltást. Ha a kismama olyankor kapott oltást, amikor még nem tudott a terhességről, fel kell világosítani a magzat fertőződésének kockázatáról, de a rutinszerű terhességmegszakítást nem javasolják. Ha a nő a terhesség előtt kapja ezeket az oltásokat, a fogamzásig 28 napos várakozási időt javasolnak. Terhesség idején a humán papillóma vírus elleni oltást sem ajánlják. Ha lehetőség van rá, akkor az azonos antigént tartalmazó vakcinák közül a kevésbé reakcióképes oltóanyagot tartalmazót kell választani!
Amire nálunk is szükség lehet
Az esetleges védőoltások megválasztásánál mindig mérlegelni kell a kockázatokat és a lehetséges előnyöket, és olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint például a várandós kismama munkája (pl. az iskolában, óvodában dolgozók jobban ki vannak téve a fertőző betegségeknek), illetve, hogy a terhességét megelőző években milyen védőoltásokat kapott.
A terhesség idején nagyobb a kockázata annak, hogy a kismama influenzás lesz. Ezért az influenza elleni védőoltás különösen javasolt a kismamáknak (a szakemberek szerint már októberben, az influenzaszezont megelőzően érdemes ezt beadatni). Az oltóanyag inaktivált (nem fertőzőképes) vírust tartalmaz. Főként helyi járványokat okoz a hepatitisz A és B vírusa, illetve akkor is fennállhat a fertőzés veszélye, ha távoli tájakra utazunk, ahol a tisztasági viszonyok kívánnivalót hagynak maguk után. A hepatitisz B oltást akkor javasolnak a terhes nőnek, ha a megelőző hat hónapban több, lehetséges fertőzött szexpartnere volt, illetve ha intravénás droghasználó, vagy szexuális úton terjedő betegség miatt kezelték. A magzatra nézve egyik oltóanyag sem jelent veszélyt. Mivel a hepatitisz B-vel fertőzött, vírushordozó anyáktól az újszülöttek 95 százalékban elkapják a betegséget, a terhesség 16. hetében rutinszerűen szűrik ezt a betegséget, és szükség szerint beoltják az újszülöttet.
Vészhelyzetben: veszettség, tetanusz
Ha a kismamát állatharapás éri, és nem tisztázható, hogy az állatot oltották-e veszettség ellen, veszettség ellen védő immunanyagot kell kapnia. Ha a várandós nőt olyan sérülés éri, amely miatt egyébként tetanuszoltást kapna, a babavárás idején is megkaphatja. Nálunk ugyan nem szokásos, de a diftéria (torokgyík) és a tetanusz elleni védettség frissítéséről (újabb oltás, a DT segítségével, amelyben a szamárköhögés elleni oltóanyag nincs benne) tízévente gondoskodnunk kellene. Az Egyesült Államokban azt javasolják, hogy hónapokkal a fogamzás előtt győződjünk meg arról, szükség van-e a korábbi oltásokkal megszerzett védettség frissítésére, illetve, hogy diftéria és influenza ellen minden várandósság alatt oltassuk be magunkat.
Védett vagyok?
Fontos, hogy a kismama tisztában legyen azzal, átesett-e bárányhimlő- vagy rubeolafertőzésen a terhesség előtt, illetve kapott-e ellenük oltást. Ha nem tudja, akkor érdemes még a fogamzás előtt vérvizsgálattal tisztázni a kérdést, ha ugyanis nincs védettsége, a terhesség idején elkapott friss fertőzés veszélyt jelenthet a magzatra! Ha bizonytalan vagy, olyan környezetben dolgozol, vagy más ok miatt szeretnéd beoltatni magad, ezt már a terhesség tervezésekor, a fogantatás előtt a legcélszerűbb megtenni!
Oltásokkal kapcsolatos felvilágosítás
Hazánkban legalább 18 féle betegség elleni védőoltás elérhető. Az influenza elleni oltást a házi- vagy családorvosodnál is kérheted, a speciális oltásokhoz pedig országszerte több központban is hozzájuthatsz. A legtöbb oltóanyag vényköteles és neked kell megvásárolni. Érdemes minél korábban tájékozódni a beadatni kívánt védőoltásról, mert előfordulhat, hogy az oltóanyag hiánycikk vagy meg kell rendelni, és erre várni kell; bizonyos oltások esetében pedig hosszabb idő (10-12 nap vagy akár több hónap), vagy ismétlő oltás is szükséges lehet ahhoz, hogy a megfelelő védettség kialakuljon, ezt is figyelembe venni, mielőtt oltást adatunk be. Nagyon fontos azt is megjegyezni, hogy ha lázas vagy, nem adhatnak be neked oltást (illetve, vannak olyan súlyos, krónikus betegségek is, melyek befolyásolhatják az olthatóságot).
Forrás: CDC/Babaszoba.hu
Szakmai szempontból ellenőrizte: dr. Mészner Zsófia infektológus, gyermekgyógyász
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
