A koronavírus miatt 2020 áprilisában kihirdetett vészhelyzet az egészségügyi ellátásban is jelentős változásokat hozott, amelyek számtalan korlátozással és ezzel összefüggésben, a betegjogok csorbulásával is jártak.
Fontos azonban kiemelni, hogy bár Magyarországon súlyosbodott a helyzet a koronavírus alatt, de a jelenségek egy része nem csak nálunk volt megfigyelhető. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szülés körüli jogok csorbítása Amerikában és Európa több országában is tetten érhető volt.
Fókuszban a nők
Úgy tűnik, a járványhelyzet a nőkre jóval nagyobb terhet rakott, ennek ellenére mégis az ő igényeik és szükségleteik lettek a leggyorsabban háttérbe szorítva – hangsúlyozta Iványi Anna, szülésznő, a Másállapot a szülészetben aktivistája, akivel arról beszélgettünk, hogy a koronavírus-járvány miként érintette a szülészeteket, illetve a reproduktív szolgáltatásokhoz (szülészeti-nőgyógyászati ellátás) való hozzáférést.
Várandósgondozás
A magyar várandósgondozás sajátossága, hogy erősen túlmedikalizált, és a nemzetközi ajánlásokhoz képest jóval több gondozási alkalmat, illetve találkozást ír elő az orvossal.A koronavírus-járvány elején azonban ezen a téren is változás történt, hiszen az intézmények a nemzetközi ajánlásokhoz igazodva csökkentették a találkozások és vizsgálatok számát. Míg azonban a nők egy részére felszabadítóan hatott a tény, hogy nem kell annyiféle procedúrának alávetni magukat; nagyon sokan ezt a változást úgy élték meg, hogy az egészségügyi rendszer magukra hagyta őket és gyermekeiket, és aggódással-szorongással telt számukra a babavárás időszaka.Ennek az az oka, hogy a magyar nők alapvetően arra vannak szocializálva, hogy a biztonságot az orvos személye és a folyamatos orvosi felügyelet adja meg – mutatott rá Anna.
A szülő nő kísérése, kapcsolattartás
A korlátozások egyik legérzékenyebb pontja kétségkívül a szülő nővel való kapcsolattartás, illetve az ő szülőszobára történő kísérése volt.
Bár az 1997 óta létező Egészségügyi törvény 11. § (5) bekezdése kimondja, hogy”A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen”, ezt az alapvető jogot azonban rendre felülírták az egészségügyi intézmények, és különféle korlátozásokat léptettek érvénybe, illetve önkényes feltételeket szabtak a kísérő személyével kapcsolatban.A koronavírus-járvány elején totális látogatási tilalom volt, hiszen ekkor még nem álltak rendelkezésre megfelelő védőfelszerelések, és – védőoltás híján -, az egészségügyi dolgozókban is nagy volt a félelem – hangsúlyozta Iványi Anna.Mivel azonban ezt a drasztikus korlátozást egyik napról a másikra vezették be, a fizikailag és érzelmileg is magukra hagyott várandós nőket arculcsapásként érte a hír.Később aztán számtalan állásfoglalás látott napvilágot, amelyből világossá vált, hogy a kapcsolattartási jog bizonyos elemeire nem vonatkozhat a tilalom. A gyermek, a szülő nő és a súlyos állapotú beteg mellett ugyanis a járvány idején is bent lehet lenni a kórházban (Külön ki kell emelni, hogy a szülő nő kísérése a szülés teljes idejére vonatkozik, tehát nem csak a kitolás szak idejére mehet be az apa).
Ám hiába hangsúlyozta a jogszabály és minden állásfoglalás következetesen a kísérő jogait, a kórházak rendre felülbírálták ezeket, voltak olyan intézmények, ahol a járványhelyzetre hivatkozva egyenesen betiltották az apás szülést, vagy sokszor nehezen teljesíthető, életszerűtlen feltételekhez kötötték a szülő nő kísérését.Ennek egyik tipikus példája volt a 24 órán belüli PCR-teszt követelése, ami – főleg a járvány első szakaszában – súlyos anyagi terhet rótt a családokra, emellett pedig a szülés időpontjának bizonytalansága miatt igencsak életszerűtlennek tűnt az, hogy a kísérő akár naponta tesztelje magát (A tisztifőorvos egyébként már a járvány korábbi szakaszában állást foglalt a kísérők ingyenes PCR tesztjének ügyében).
Tesztelés káosz
A folyamatosan érkező – és kissé kapkodva megírt jogszabályok – sem könnyítették meg az intézmények helyzetét – tette hozzá Anna, hiszen gyakran nem volt világos, hogy pontosan mi a teendője a kórházaknak. Tökéletes példa volt erre a PCR-teszt és a császármetszés körül kialakult káosz. A hivatalos állásfoglalás úgy szólt, hogy a teszt csak akkor önköltséges, ha a műtét, illetve az ellátás tervezett, azaz halasztható. Ezt a kórházak egy része úgy értelmezte, hogyha természetesen indul be a szülés, akkor nem kell fizetni a PCR-t, de egy programozott császár esetében már önköltségessé vált a teszt. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a szülés – legyen akár hüvelyi vagy műtéti -, mindenképpen sürgősségi ellátás, nem halasztható, így a PCR/antigén teszt kifizettetése eleve hibás gyakorlat – hívta fel a figyelmet a Másállapot a szülészetben aktivistája.El lehet képzelni, milyen szorongással töltötte el a várandósokat ez a bizonytalan helyzet…
A dúlák jogainak csorbítása
Különösen problémásnak tűnt a dúlák szerepe, akiket igyekeztek távol tartani a szüléstől. Pedig a járvány első hullámakor, amikor még nagy volt a bizonytalanság, és az egészségügyi személyzet leterheltsége miatt nem jutott elegendő idő a várandósokra, titokban abban reménykedtünk, hogy végre felismerik az apa és a dúla szerepének fontosságát – mesélte Anna. Ez a nehéz időszak megmutathatta volna, hogy a szülés alatt az apa és a dúla is szövetséges, akik akkor is támogatják, segítik az anyát, amikor a szülésznőnek máshol van dolga.Sajnos ez nem így történt.A koronavírus alatt a dúlák nagy nehezen kivívott jogait a járványhelyzetre hivatkozva aláásták – jegyezte meg többször is Iványi Anna a beszélgetésünk alatt.Csak egy jellemző példa: mivel a betegjogi törvény úgy fogalmaz, hogy az anya által választott nagykorú kísérő mehet be a szülésre vele, a kórházak ezt úgy értelmezték, hogy csak egyetlen személy kísérheti a várandóst, és választani kell a dúla vagy a hozzátartozó között (Bár egy jogi szövegkörnyezetben a magzat-kifejezés az ikrekre is vonatkozik). Ugyanakkor ez mindenképpen egy aránytalan korlátozás, ami alapjogi szempontból is aggályos, és sérti az egyenlő bánásmód elvét.
Az anya és babájának szeparációja
Az anya és gyermekének 24 órás együttes elhelyezése a legkorszerűbb és legbiztonságosabb forma – olvashatjuk az ombudsman ajánlásában, ám ennek ellenére a koronavírust megelőzően sem volt mindenütt elterjedt a rooming-in gyakorlata – oszlatta el a tévhiteket a Másállapot a szülészetben aktivistája. A covid-járvány alatt azonban bevett gyakorlat volt, hogy ahol koronavírus-pozitív volt az anya, ott automatikusan szeparálták a babájától, súlyos károkat okozva ezzel a kapcsolatukban és a baba testi-lelki fejlődésében. Tették mindezt annak ellenére akkor is, ha az anya tünetmentes volt, és nem okozott számára problémát a baba ellátása.A viszonylag korán megszületett állásfoglalások (pl. a WHO-tól) azonban egyértelműen kimondták, hogy koronavírus-pozitivitás esetén is javasolt az együttes elhelyezés és az újszülött szoptatása.Ennek ellenére az is megfigyelhető jelenség volt, hogy a pozitív tesztet produkáló anyákat egyből császármetszésre küldték, ami aztán automatikusan szeparációval járt (Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi ajánlások szerint a pozitív COVID-teszt önmagában nem indokolja a császármetszést).A járvány kezdeti szakaszában, amikor nagy volt a félelem és a bizonytalanság, ez gyakran annyit jelentett, hogy az anyát teljesen elválasztották a babájától és családjától, és egy külön helyiségben helyezték el, ahol előfordult, hogy nem kapott elegendő figyelmet, emberséges bánásmódot. Ez rendkívül traumatikus élmény lehetett az érintetteknek – hangsúlyozta Anna.A koraszülöttek helyzete
Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Neonatológiai Tagozatának ajánlásának ellenére, amely a COVID-19 ellátásrenddel kapcsolatban számos, a kapcsolattartás jogával is összefüggő iránymutatást tartalmaz, a koraszülött intenzíveken szigorúan korlátozták a szülői kapcsolattartást, illetve bizonyos helyeken látogatási tilalmat rendeltek el. Ezzel pedig egyértelműen megsértették a kapcsolattartáshoz való jogot.
Pedig az újszülöttek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szülők jelenléte a biztonságos és egészséges életkezdet szempontjából is különös jelentőséggel bír. A szeparáció miatti stressz akár életet veszélyeztető következményekkel járhat egy koraszülöttnél, és a szülők mentális-érzelmi állapotát is rombolja.
A szülés folyamatába való beavatkozás
Felmerül a kérdés, hogy a járvány idején vajon mennyiben nőtt meg a császármetszések száma, és mennyire volt tapasztalható, hogy a szüléseket siettették amiatt, hogy kevesebb legyen a kontakt.
Erre a kérdésre nem lehet pontos választ adni több okból sem.Egyrészt eleve kevés az információ magukról a beavatkozásokról is, trendekről, hazánkban pedig tovább bonyolítja a tisztánlátást, hogy a koronavírus-járvány és a hálapénz kivezetése (a fogadott orvos választásának lehetősége) között volt átfedés. Vagyis a 2020-22. közötti időszak elemzésekor nem szabad abba a hibába esni, hogy csak a koronavírus-járvány hatásának tulajdonítsuk a mérhető változásokat.
Mit mutatnak az adatok?
Bár a járvány idején érkeztek olyan visszajelzések, hogy pusztán egy pozitív teszt miatt császármetszésre került sor, mégis az látszik az adatokból, hogy statisztikailag nem nőtt, sőt az utóbbi két évben kicsit csökkent is a császármetszések aránya – mutatott rá Anna, és ezt támasztja alá az Ablak a világra szülészeti adatbázis 2022 márciusban közzétett adatgyűjtése is.Elképzelhető, hogy a hálapénz kivezetése és a fogadott orvos megszüntetése pozitív változásokat hozott a császármetszések tekintetében?Sajnos ezekből az adatokból sem vonhatunk le egyelőre messzemenő következtetéseket hiszen nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan hogyan változott más beavatkozások (indítás, műszeres szülés befejezések stb.) aránya, illetve az anyai elégedettségről sincsenek információink – tudtam meg Iványi Annától.
Az anyákkal való bánásmód
A koronavírus-járvány miatt óriási nyomás nehezedett az egészségügyben dolgozókra. Sokan elhagyták a pályát, akik maradtak, azok pedig túlterheltek lettek, kiégtek. A nem megfelelő munkakörülmények, a folyton változó irányelvek, a védőeszközök hiánya, majd később az ágazaton belüli bérfeszültség tovább súlyosbította a helyzetet.Azt tapasztaltuk, hogy a koronavírus-járvány súlyos mentális problémákat okozott az egészségügyi dolgozók körében, ami az ellátásban is megfigyelhető, és sokszor semmivel sem magyarázható embertelen bánásmódot eredményezett – hangsúlyozta Iványi Anna. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a védőfelszerelések miatt szinte teljesen háttérbe szorult az érintés lehetősége, ami rendkívül fontos kommunikációs csatorna lenne a páciens felé.
Vissza a múltba!
S hogy milyen lenyomatot hagyott az elmúlt két esztendő a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban?Úgy tűnik, hogy amit a szülészetben a járványra hivatkozva elvettek, azt nem sietnek visszaadni – fogalmazta meg sommásan a véleményét Anna, aki szerint a korábban fennálló problémák nemcsak, hogy megmaradtak, hanem még súlyosbodtak is sajnos. A Másállapot a szülészetben novemberi utcai akcióját is az az elkeseredés hívta életre, hogy a visszajelzések szerint a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban rosszabbak a körülmények, mint valaha, és a korábban nehezen kivívott aprócska eredményeket is megszüntették. Olyan, mintha újra kellene kezdeni mindent, hiszen keményen aláássák a nők döntéshozási szuverenitását, önrendelkezését.Miközben az egészségügyi törvényünk immár 25 éve pontosan megfogalmazza a betegjogokat is. Itt az idő, hogy ezek maradéktalanul megvalósuljanak az egészségügy valamennyi területén. Egyelőre azonban nagyon távol vagyunk még az anya-és családközpontú szemlélettől és ellátástól – zárta beszélgetésünket Iványi Anna, a Másállapot a szülészetben aktivistája.
Útravalóul
Bár a járványra hivatkozva sokféle korlátozást, beavatkozást írtak elő az egészségügyi intézmények, de fontos tudni, hogy az egészségügyi törvényt nem írja felül a járvány, és a nem szükséges és nem arányos korlátozást vissza lehet utasítani.Szülészeti jogok a koronavírus-járvány idején: https://masallapotot.hu/szuleszeti-jogok-covid-19/
Kapcsolódó cikkek
