Át kell gondolni: milyen viszonyban vagyok a testemmel.El tudom-e fogadni, hogy a terhesség, szülés, szoptatás változtatni fograjtam? Elfogadom-e, hogy másként fogok működni, mint “lánykoromban”?Hogy a szexualitás más helyet fog elfoglalni az életemben, mint eddig? Mit tudok a terhességről? Milyen a viszonyom a szüléshez?
Mindenilyen kérdésre százféle válasz adható, hiszen ezen a területen ismúltunkból és környezetünkből táplálkozunk. Mindannyian tucatjávalhalljuk a szörnyű és gyönyörű szüléstörténeteket. Saját születésünkélménye, de az arról hallott beszámoló is erősen hat ránk. Szorongástkelthetnek a szüléssel vagy kórházzal kapcsolatos, feldolgozatlan koragyermekkori élmények. Megrémíthetnek azok a beavatkozások,rendszabályok, amelyek manapság a kórházi szülés velejárói. Agyermekvállalást, az egész terhességet beárnyékolhatja a fájdalomtólvaló félelem. A fájdalomtól, ami manapság központi kérdéssé vált, pediga szülésnek nem a lényege, hanem éppen csak egy része.
Forrás: Kismama magazin