A csoport vezetőjével, dr. Bátki Anna klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a csoport indítása előtt.
– Élnek ma is még olyan hiedelmek, amelyek megnehezítik az örökbe fogadó család életét? Megszólják-e, akinek nem lehet gyereke? Vagy ez inkább az örökbe fogadó szülő saját kudarcélménye miatt nehéz helyzet?
– Az előítéletek nem is annyira szülőket, mint az örökbe fogadott gyerekeket sújtják: számos társadalmi sztereotípia nehezíti az örökbe fogadó családok életét akár a gyerek etnikai hovatartozása okán (pl. roma vagy ázsiai származású gyerekek esetén), akár a feltételezett genetikai adottságok okán: vajon milyen tulajdonságokat „örökölt” a vér szerinti szülőktől. Saját kutatásom, illetve klinikai munkám során ugyanakkor nem találkoztam olyan beszámolóval, ami arra utalna, hogy ma is „megszólják” azokat, akiknek nem lehet vér szerinti gyermekük – persze nem zárható ki, hogy esetenként ez a probléma is megjelenik.
– Előfordul-e még, hogy a szülők nem mondják meg egy gyereknek, hogy örökbe fogadták? Milyen nehézségekkel kell az ilyen gyerekeknek megküzdeni?
– Sajnos előfordul, hogy az örökbefogadók egyáltalán nem közlik gyermekükkel az örökbefogadás tényét. Még gyakrabban az a jellemző, hogy a szülők leginkább saját szorongásaik miatt halogatják ennek feltárását a gyerek előtt. Márpedig egy ilyen súlyos családi „titok” szinte elkerülhetetlenül komoly nehézségekhez, problémákhoz vezet.
Meggyőződésem, hogy a szülői titkolózás stratégiája nem lehet sikeres: a gyerekek érzik és értik, hogy valami „nem stimmel”. Nincsenek fényképek az albumban arról, amikor „anyu terhes volt”, nem hallanak születésük előtti családi történeteket, esetleg nem hasonlítanak a szülőkre. A gyerekek bizonyos helyzetekben (pl. orvosi vizsgálatoknál) hirtelen csendekre, összenézésekre figyelnek fel, vagy épp meghallanak valamit a szülők, nagyszülők eltitkolandó beszélgetéseiből. Ez a súlyos bizonytalanság érzelmi és viselkedészavarokhoz, a szülő-gyerek kapcsolat zavarához, illetve kamaszkorban, az identitás alakulásának időszakában akár komolyabb problémákhoz is vezethet.
Megelőzhetők a nehézségek?
– Jó néhány az átlagosnál nehezebb helyzettel találkozik az örökbe fogadó szülő. Van, aki nehezen tudja a gyerek múltjától függetlenedve kezelni a picit. Van, aki szeretné, hogy ne tudjon semmit a gyerek a vér szerinti szülőkről. Van, aki úgy érzi, ennek a más által eldobott babának erőn felül mindent meg kell adnia. Ezekre a később előbukkanó érzésekre is fel lehet készülni? Meg lehet előzni ezeket a nehézségeket?
– Megelőzni nem lehet, mert ezek a nehézségek valóban léteznek, nem szabad letagadni őket: egy örökbe fogadott gyerek nevelése elkerülhetetlenül további nehézségekkel jár az amúgy sem mindig egyszerű, könnyű szülői feladatok mellé. A nehézségeket megfelelően kezelni azonban lehet. Fontos megjegyezni, hogy sokan akkor döntenek az örökbefogadás mellett, amikor felismerik, hogy (egészségügyi, életkori vagy más okokból) nem születhet vér szerinti gyerekük – sokszor számos szomorú és testileg-lelkileg megterhelő tapasztalatot követően (vetélés, meddőségi kezelések, stb.). A sikeres örökbefogadói szerephez tehát kulcsfontosságú, hogy az szülők túljussanak saját gyászukon, traumáikon, és sajátjukként tudják elfogadni az örökbe fogadott gyereket. Hasonlóan lényeges, hogy alapvetően pozitív érzésekkel viseltessenek a gyerek vér szerinti szülei iránt, ne pedig megvetéssel, indulatokkal. Mindehhez éppúgy szükséges a megfelelő önismeret, mint az örökbefogadás speciális kihívásainak alapos megértése. Ezeket felkészítő tanfolyamokon sajátíthatják el azok, akik örökbefogadást terveznek. És persze fontos felismerni azt a pillanatot, amikor mégis jól jönne némi szakmai segítség: ilyenkor konzultáció, önsegítő csoportok vagy akár családterápiás foglalkozások is az örökbefogadók rendelkezésére állnak. Szerencsére ilyenekből egyre több van, bár messze nem elég, és a szakmai színvonal is változó.
Ezt az igényt felismerve a Vadaskert Kórház és Szakambulancia 10 foglalkozásból álló csoportterápiát/tréninget indít örökbe fogadó szülők számára 2011 októberétől. A tréning során segítenek a szülőknek felismerni, tudatosítani és feloldani az örökbe fogadott gyerekek nevelésével kapcsolatos nehézségek hátterében álló lelki tényezőket. A 10 alkalom során körbejárják az örökbefogadás, valamint az örökbe fogadott gyermekek nevelése során leggyakrabban felmerülő kérdéseket és problémákat (pl. kiknek és hogyan beszéljünk az örökbefogadásról, hogyan és mikor mondjuk el gyerekünknek, kapcsolattartás a vér szerinti testvérekkel, vér szerinti szülővel, kamaszkori identitáskrízis, stb.), és ezek mellett külön foglalkoznak a résztvevőket leginkább foglalkoztató aktuális nehézségekkel.
Ezenkívül nagy hangsúlyt fektetnek az örökbefogadással kapcsolatos korszerű ismeretek átadására.
Kapcsolódó cikkek
