Mi az oka annak, hogy a várandósság alatt kialakulnak vagy erősödnek a visszérbetegség tünetei?
– kérdezem dr. Boros László sebész szakorvost, a Visszérklinika munkatársát.
A visszérbetegségre való hajlam öröklődik. Ehhez társulnak olyan tényezők, amelyek a terhesség velejárói. A női szervezetben létrejövő hormonális változások hatására a vénák fala veszít rugalmasságából, a vénabillentyűk működése is romlik. Ahogy nő a magzat, a méh a hasi fő vénát a gerinchez préseli, így mechanikusan is csökkenti a vér szív felé való visszaáramlásának lehetőségét.
A nehéz láb érzését a pangás okozza, illetve az a tény, hogy a keringés ebben az állapotban nem tudja kellő hatékonysággal elszállítani a keletkezett salakanyagokat, a végtag anyagcseréje romlik. Súlyosabb esetben igen fájdalmas akut gyulladás is felléphet. A hormonális és mechanikus okok nem csak terhesség során jelennek meg. Az ülő- vagy állómunka, a túlsúly fokozza a visszérbetegségek kialakulásának esélyét. A hormonkezelések, a gyógyszeres fogamzásgátlás, de maga a menstruációs ciklus alatti hormonális változások is előidézhetik a panaszokat.
Az orvos milyen kezelést javasolhat a kismamáknak?
Terhesség alatt sem műtéti, sem gyógyszeres beavatkozást nem végzünk, mert ez károsíthatja a magzat egészségét. Szerencsére a felszíni erek tágulásának, gyulladásának rendszerint nincsenek komoly szövődményei. A mély vénákban kialakult trombózis jelenti a valódi veszélyt, mivel ez embóliát is okozhat. Ekkor elkerülhetetlen az operáció.
A felszíni visszértágulat kezelése kismamáknál a tünetek enyhítését célozza. Ezt a leghatásosabban úgy érhetjük el, hogy kívülről nyomást fejtünk ki a petyhüdt erekre, azaz szaknyelven, kompressziós kezelést alkalmazunk. Ha a kismama rugalmas pólyát vagy kompressziós harisnyanadrágot visel, jelentősen csökkennek a kellemetlenségei.
Kinek melyik módszert javasolja?
Mindkét viselet ugyanazt a hatást fejti ki. Ha a fáslizást választják, a lábat felkelés előtt a lábujjaktól kezdve kell bepólyálni úgy, hogy a kötés szorossága a törzs felé csökkenjen. Sajnos a fásli a nap folyamán meglazulhat, lecsúszhat, ezért nem biztos, hogy folyamatosan biztosítja a kellő hatást. A kompressziós harisnya kényelmesebb, és egész nap megfelelő nyomást fejt ki az erekre. Drágább, mint a rugalmas pólya, de ha szakorvos írja fel, tb-támogatás jár hozzá. A pólyát és a harisnyát reggeltől estig viselni kell.
Mit gondol a krémekről, a vénás tornáról és a különböző diétákról?
Ezek az eljárások nem gyógyítják meg a beteget, de valamelyest enyhítik a panaszokat. A leghatásosabbnak a vénás tornát tartom. Ezt gyógytornásztól könnyen meg lehet tanulni. A mindennapos tornáztatás során az izompumpa aktivitása csökkenti a vér pangását. A gyaloglás és egyes sportok is jótékony hatással vannak a keringésre.
A végleges megoldást azonban az eset súlyosságától függően az injekciós vagy műtéti kezelés alkalmazásával a beteg erek eltávolítása jelenti. Ma már egy visszérműtét helyi érzéstelenítéssel rövid idő alatt elvégezhető, és a páciens egy kis pihenő után a saját lábán távozhat. A műtétnél a bőrön pár milliméteres metszéseket kell csak ejtenünk, így nem marad nyoma a beavatkozásnak.
A laikus úgy gondolná, hogy az eltávolított nagy vénák feltétlenül hiányozni fognak a láb érrendszeréből.
A kérdés logikus, de tudni kell, hogy a felszíni vénák csak kisegítő funkciót látnak el. A vénás vér szállításának lényegi részéért a mélyvénás rendszer felelős. Még akkor sem történik fennakadás a közlekedésében, ha az alsó végtag mindkét fő felszíni visszerét eltávolítjuk. Nagyobb kárt okozna a környékbeli szövetekben a vér pangása és a krónikus gyulladás.
Térjünk vissza a kismamákra. Mikor érdemes a műtét gondolatával foglalkozni?
A tünetek egy része a szülés utáni időszakban megszűnik. Az erek részben visszanyerik rugalmasságukat, javul a vérkeringés. Nagyjából hat hónappal a gyermek világra jötte után már látszik, hogy melyik területet érte maradandó károsodás, szükség van-e a beavatkozásra. Szerencsére sok anya szoptat még féléves kor után is, ezért említem meg, hogy a műtét során csak helyi érzéstelenítést alkalmazunk, ami nem jelent veszélyt a gyerekre, mivel a gyógyszer gyorsan lebomlik. A szoptatás tehát nem akadálya a műtét elvégzésének.
Mit tegyen az az anya, aki tudja, hogy több gyereket szeretne?
Elterjedt az a nézet, hogy két szülés között nem érdemes a kitágult visszerekkel foglalkozni. Pedig a tünetek terhességről terhességre erősödnek. Ha az első szülés után eltávolítjuk azt az eret, ami a bajok okozója, a következő baba kihordásánál már csak legfeljebb minimális, csupán kozmetikai problémákat okozó tágulatok jelennek meg, tehát érdemes az újabb terhesség előtt kezelni a visszereket.
Figyelembe kell venni a szülés során, ha valaki visszértágulattal küzd?
Szülészeti szempontból ez az állapot nem igényel különleges eljárást, de az anya közérzetét befolyásolhatja. A vajúdás és a kitolás alatt a hasi izmok összehúzódása rontja a vénás visszaáramlást. A láb még jobban megfájdul, az apróbb erek elpattanhatnak.
Jó lenne, ha a kompressziós kötés áldásos hatását a szülőszobán sem kellene nélkülözni. A fáslizást a szülés után is folytatni kell, hiszen mint említettem, időbe telik, míg a vénás rendszer állapota javul vagy esetleg teljesen helyreáll. A rugalmas pólya használatára még két-három hétig szükség van, így könnyen kivédhető az esetleges trombózis kialakulása.
Kapcsolódó cikkek:
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
