Február 24-e a néphagyományban az egyik legismertebb időjósló nap, sokan ismerik a Jégtörő Mátyás kifejezést. A mondás úgy tartja: ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. De mit is jelent ez? Milyen hiedelmek kapcsolódnak ehhez a jeles naphoz?
(Kép forrása: Getty Images)
Honnan ered a Mátyás napi hiedelem?
A népi kalendárium szerint február 24-e fontos mérföldkő a téli és a tavaszi időjárást nézve. Ezen a napon ünnepelték Szent Mátyást, aki az apostolok között Júdás helyére került, és a hagyomány szerint – mivel a vértanúsága eszköze egy szekercére vagy bárdra emlékeztetett – később a jégtörő jelzővel is illették. A szekercét a néphiedelemben összekapcsolták azzal, hogy a hosszú tél utolsó jeleit – a jeget és a fagyot – vagy megtöri, vagy még előidézi a természetben.
Ez a rövid, frappáns népi megfigyelés úgy kapcsolódik az időjáráshoz, hogy a tavasz közeledtére igyekeztek következtetni belőle. Ha aznap fagyos, jeges az idő a mondás szerint, akkor várhatóan közel a meleg idő – mert Mátyás „összetöri” a jeget, így hamarosan enyhülés jön. Ha viszont már nincs jég, vagyis enyhe az idő, a néphiedelem szerint Mátyás „jeget csinál”, azaz a tél még visszatérhet, és további hideg napokra kell számítani. Ezért is nevezik ezt a napot néha a tél „utolsó nagy fordulójának”.
További népi hiedelmek Mátyás napjához
A Mátyás naphoz kapcsolódnak még más hiedelmek is. Az egyik az, hogy a hideg és a jég jelenléte ezen a napon jó termést ígér később a földeken. A szeles időt ezen a napon összekapcsolták azzal, hogy ez gyakran kevés tojást jósolt a tyúkok számára. Míg a halászathoz az köthető ezen a napon, hogy akik február 24-én fognak halat, azok ezt egész évben bőséges fogásként értelmezhetik.
(Források: nevnapok.hu, sokszinuvidek.24.hu, netfolk.blog.hu)
Kapcsolódó cikkek
