Ezek a megállapítások két nemrégiben készült vizsgálatból származnak, melyeket a lipcsei Max Planck Intézetben végeztek hároméves gyerekeken. “A tanulmányból az is kiderült, hogy a kicsik nem csak mások viselkedésére voltak érzékenyek, hanem a mögöttes szándékaikra is” – mondta el a kutatás vezetője, Amrisha Vaish.
A vizsgálatban majdnem száz hároméves, középosztálybeli családban élő német gyerek vett részt. A kicsiknek meg kellett nézniük néhány jelenetet, melyekben felnőtt színészek játszottak el különféle viselkedésmódokat. Egyszer segítőkészek voltak (összeragasztottak egy más által eltépett rajzot), másszor ártottak valakinek (széttépték valaki más rajzát), megint máskor csak ártani akartak (el akarták tépni más rajzát, de nem sikerült), és végül véletlenül okoztak kárt (akaratlanul tépték el a másik rajzát).
Ezután a felnőttek elkezdtek játszani, a gyerekeket pedig megfigyelték, hogy vajon odaadják-e a nekik a játékukhoz szükséges dolgokat. Azt vették észre, hogy a kicsik nem csak azzal a felnőttel voltak kevésbé segítőkészek, aki korábban ártott valaki másnak, hanem azzal is, aki csak megpróbált ártani. Azzal a felnőttel, aki empatikus volt mással, vagy ha ártott is, csak véletlenül tette, ők is előzékenyek voltak.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
