Egyik nap még van egy önálló kisgyermeked, aki a legnagyobb mérföldköveket (mint például a bilire szoktatás) már leküzdötte, a következő nap pedig megmagyarázhatatlanul visszatér az ujjszopáshoz? Ezt hívják kisgyermekkori regressziónak. A jó hír, hogy ez rendkívül gyakori. A kevésbé jó hír? Rendkívül frusztráló a szülők számára.
A kisgyermekkori regresszió nem mást, mint amikor azt tapasztaljuk, hogy a gyerekünk, mintha visszalépne korábbi életszakaszba, olyan szokásokat, készségeket, amelyeket már elsajátított, mintha elfelejtett volna. Azaz mintha visszafele fejlődne, persze nem erről van szó. Ez egy átmeneti fázis, amikor a gyerek egy korábbi fejlődési szakaszára jellemző viselkedést mutat.
De miért történik mindez?
Általában 2-3 éves korban jelentkezik a regresszió és számos oka lehet a felbukkanásának. Általában a gyerek életmódjában, rutinjában vagy a környezetében kell keresnünk az okokat. A leggyakoribb ok a testvér születése. De az átmeneti regresszió a fejlődés velejárója is, tulajdonképpen az alkalmazkodást szolgálja, egy hasznos és tipikus válasz a feszültségre, betegségre, stresszre, fáradtságra, a megterhelt lelkiállapotra, mint amilyen például az is, amikor testvér érkezik a családba. Fontos azonban az, hogy addig tekinthető normálisnak, amíg átmeneti és spontán, magától rendeződik.
Kép: Getty Images
Gyakori kisgyermekkori regressziók
A regresszió során tehát a kisgyermek valamilyen módon visszalép a szokásaiban, készségeiben, viselkedésében. Ez sok mindent jelenthet, a leggyakoribbak:
A bilire szoktatás visszafejlődése. A szobatisztasággal kapcsolatos regresszió nem ritka, és különböző formákat ölthet. Többször bepisil napközben vagy éjszaka, miközben ez már régóta nem okozott problémát. Előfordulhat, hogy újra pelenkát kér, vagy teljesen kerüli a bilit.
Az alvási rutinok megváltozása a regresszió részeként szintén nagyon gyakori. Ez lehet: gyakoribb éjszakai ébredés, késői elalvás, nem alszik napközben.
A beszéddel kapcsolatos regresszió abban mutatkozhat meg, hogy kevesebb szót használ, mint általában, nem beszél, artikulál tisztán.
Cumi újbóli használata: ha a kisgyermeke hetek vagy hónapok óta nem mutatott érdeklődést a cumi iránt, és hirtelen állandóan azt akarja.
Szeparációs szorongás. Amikor már túlvagytok a 15 és 18 hónapos kor között jelentkező szeparációs szorongáson, és ismét visszatér, jellemzően az óvodás években, amikor a gyerek önállóbbá válik, és jobban tudatában lesz a szeparációnak.
Hogyan segítsünk a kisgyermeknek?
Nagyon frusztráló tud lenni a szülőknek, különösen, ha valamilyen nagy változáson megy keresztül a család. Fontos azonban, hogy ne feledjük, a gyermekünk valószínűleg azért éli át a regressziót, mert ő is valami nagy dolgon megy keresztül, és végső soron csak a szeretetre és a figyelemre vágyik. Türelemmel, nyugodtsággal és a regresszió okának kiderítésével segíthetünk neki leginkább.
(The Bump)
Kapcsolódó cikkek
