Vannak olyan hívószavak az egészséges táplálkozást illetően, amelyeket a gyártók szívesen tüntetnek fel a termékek csomagolásán, nagyobb eladást remélve. Ilyen például a „teljes kiőrlésű” kifejezés – a fejünkben ez az egészséges, kevésbé feldolgozott, rostdúsabb, több értékes tápanyagot tartalmazó pékárut jelenti. Igen ám, de nem minden termék teljes kiőrlésű, amit annak mondanak – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Egy holland vizsgálatot idéznek, amely rendkívül tanulságos eredménnyel zárult: a holland Élelmiszer- és Fogyasztói Termékbiztonsági Hatóság (NVWA) hét nagy áruházlánc összesen 190 teljes kiőrlésűként megjelölt termékét vizsgálta meg – többek között tésztákat, kekszeket, süteményeket és kétszersülteket–, és nagyjából negyede, 51 termék nem teljesítette a „teljes kiőrlésű” megnevezés kritériumait.
Mennyiben teljes kiőrlésű?
A Hollandiai szabályozás szerint egy termék címkéjére csak akkor kerülhet fel a teljes kiőrlésű kifejezés, ha a készítéséhez felhasznált összes liszt teljes kiőrlésű gabonából készült. Ez azt jelenti, hogy a készítés során a keményítőtartalmú magot, a csírát és a korpát is felhasználják, így azok természetes arányukban vannak jelen a felhasznált lisztben. Ez nagyon sok terméknél nem így van, ami az NVWA szerint a fogyasztók megtévesztésének számít. Bár a felmérés nem feltétlenül a magyarországi viszonyokat tükrözi, arra azért felhívja a figyelmet, hogy legyünk tisztában azzal, mit is vásárolunk pontosan, és ne dőljünk be a hangzatos címkéknek.
Ez a helyzet Magyarországon
A magyar szabályozás szerint (a szupermenta.hu idézi az alábbiakat a Magyar Élelmiszerkönyvből) a teljes kiőrlésű kenyér az összes lisztre vonatkoztatva minimum 60 százalékban teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz, amely lehet búza-, rozs- vagy tönkölyliszt is. Egyéb búza-, rozs- vagy tönkölyőrlemények maximum 40 százalékban használhatóak fel az elkészítéséhez. Mindezek mellett legfeljebb 1 százalékos arányban tartalmazhat más típusú lisztet is, de csak akkor, ha az hordozóként kerül az összetevők közé. A Magyar Élelmiszerkönyv szerint tehát nem csak a száz százalékban teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó termékek hívhatóak így, de azokra, amelyek 60 százaléknál kisebb mértékben tartalmazzák a teljes kiőrlésű lisztet, nem használható ezt az elnevezés. Sok gyártó akkor is ráteszi a címkét a termékére, ha részben tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát, érdemes tehát az összetevőlistát figyelve meggyőződni arról, milyen arányban tartalmazza ezt a pékáru. És ha szigorúan vesszük a kritériumot, keressünk olyat, amelyen egyértelművé teszik, hogy a termék 100 százalékban teljes kiőrlésű lisztből készül. Hogy miért? Ezek a teljes kiőrlésű termékek előnyei:
- Nagyobb mennyiségben tartalmaznak magnéziumot
- Magas E-vitamin, cink és niacintartalmuknak köszönhetően óvják a látást.
- Bár a teljes kiőrlésű gabonák és a finomított gabona egyenlő mennyiségű szénhidrátot tartalmaznak, nem ugyan a hatásuk az anyagcserére és a vércukorszintre.
- Kutatások szerint azok, akik napi három alkalommal ettek teljes kiőrlésű gabonafélét 20 százalékkal csökkentették a korai halál kockázatát azokhoz képest, akik csak naponta egy adagot fogyasztottak.
Forrás: Házipatika.hu, szupermenta.hu