Amikor utoljára óraátállítás volt, akkor – két gyerekkel korán kelve, idegesen és kapkodva készülve, két órát tömegközlekedve – elkéstem az anyósom húsvéti ünnepségéről (igen, pontosan egy órával), így nem annyira kedvelem ezt az intézményt. Az egyetlen vigaszom benne az, hogy a digitális óráim (laptop és mobil) „átállítják magukat”, bár így meg minden ilyen reggelen hosszan töröm a fejem, hogy akkor most mennyi is az idő, mert az óráim fele mást mutat, mint a másik fele; és amíg így töröm a fejem, többnyire már el is késtem valahonnan (igen, pontosan egy órával), vagy épp előbb mentem valahova – ez a jobbik eset.
Magyarországon – és sok más európai országban – az októberi óraátállítással térünk át a téli időszámításra, amelyre jellemzően október utolsó vasárnapján kerül sor. Ekkor az órákat hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani, így egy órával többet alhatunk – ha minden igaz, ezt már meg is tapasztaltátok.
Ezért csináljuk ezt az egészet
Az óraátállítás elve eredetileg az energiatakarékosságot szolgálta. Az 1970-es évek energiaválsága alatt vált gyakoribbá a nyári időszámítás használata, hogy jobban kihasználják a nappali világosságot, és csökkentsék a mesterséges világításra fordított energiafelhasználást. Magyarország 1980-ban csatlakozott az óraátállításhoz, és azóta minden évben októberben visszatérünk a „téli időszámításra,” vagyis a természetes, UTC+1 órás időzónára.
Van baj
Bár a plusz egy óra alvás sokaknak kedvező, a téli és a nyári időszámítás váltogatása mégis számos ember szervezetének okoz megterhelést. Az óraátállítással járó bioritmuszavarok összefüggésbe hozhatók átmeneti alvásproblémákkal, koncentrációcsökkenéssel, és egyes tanulmányok szerint még az infarktus kockázata is növekedhet a váltás utáni napokban.
Jól megkavartuk magunknak
Az Európai Unióban évek óta vita tárgya, hogy megszüntessék-e az óraátállítást, mivel sokan úgy vélik, hogy az energiatakarékosságra gyakorolt hatása csekély, míg a negatív hatások jelentősek. 2019-ben az Európai Parlament megszavazta, hogy eltöröljék az óraátállítást, de a végleges döntés még várat magára, mivel a tagállamoknak egységesen kellene meghatározniuk, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazzák véglegesen.
És még az időzónák is számítanak…
Magyarország földrajzilag az UTC+1-es időzónához tartozik, így a téli időszámítás alatt természetes idő szerint élünk. Nyáron az óra előreállításával UTC+2-es időre váltunk, ami több nappali világosságot eredményez a késő délutáni órákban, de ez nem teljesen felel meg a természetes napciklusnak.
Ami a mindennapokat illeti
Az őszi óraátállítás hatása leginkább a reggelekre és a délutánokra van: mivel a nappalok egyre rövidebbek, az óra visszaállítása révén hamarabb lesz világos reggelente, de délután hamarabb is sötétedik. Ez pozitív hatással van a reggeli közlekedésre, hiszen a világosabb reggelek miatt biztonságosabb közlekedni, de a korai sötétedés több ember számára okozhat levertséget és „téli fáradtságot.”
Ti hogyan éltétek meg a mai reggelt?
Kapcsolódó cikkek
