Az ősztől tavaszig terjedő időszakban sokkal gyakoribbak a vírusfertőzések, és a hidegebb hónapok érkeztével a család legkisebb tagjai is könnyebben megfertőződhetnek. A folyamatot segítik a legyengült immunrendszer mellett a bölcsődei, óvodai közösségek is, amelyek a gyorsan terjedő fertőzések ideális terepét jelentik.
Az alattomos bárányhimlő
A varicella zoster vírus okozta bárányhimlő az egyik leggyakoribb ilyen fertőzés a késő őszi-téli időszakban. A bárányhimlő alattomos betegség: 10-21 napos lappangási idővel alakul ki, és a beteg már a vírusra jellemző kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, így könnyen hozzá tud járulni a tömeges fertőzés kialakulásához. Ráadásul a varicella rendkívül virulens: a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben eltölteni a beteggel. Itthon évente átlagosan 35-40 ezer bárányhimlős esetet jelentenek, de a tényleges fertőzöttek száma valójában megközelíti a 100 ezer főt.
A bárányhimlő okozta kiütések elboríthatják az egész testet, és erősen viszketnek. Kezdődő és gyógyulófélben levő kiütések egyszerre lehetnek testszerte, és ha ezek közül már valamennyi pörkösödik, a gyerek nem fertőz többé. A kiütések mellett enyhe láz és rosszullét is jelentkezhet, illetve akár torokfájással, hasfájással is járhat a betegség, amelyre a magas láz is jellemző. A betegség általában enyhe lefolyású, de az orvoshoz kerülő betegek mintegy 2-6 százalékánál, körülbelül 100-ból 1 esetben, különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat a vírus.
A bárányhimlő tüneteinek megjelenésekor forduljunk a gyermekorvoshoz, ő tud tanácsot adni arra vonatkozóan, hogyan kezeljük a beteg gyermeket. A betegség szövődményei lehetnek súlyos idegrendszeri, légúti tünetek, májelégtelenség, baktériumok által keltett felülfertőződés is, ezen tünetek jelentkezése esetén a gyermek kórházi ápolásra szorul. A bárányhimlő gyermekkorban ritkábban jár komolyabb szövődménnyel, azonban az újszülötteknél a betegség lefolyása súlyosabb lehet: a különösen veszélyeztetettek közé tartoznak az egy hónaposnál fiatalabb csecsemők, s a koraszülöttek.
A szinte elkerülhetetlen rotavírus
A rotafertőzés gyakorlatilag elkerülhetetlen, világszerte szinte minden kisgyerek átesik rajta különböző súlyossággal. A fejlett országokban a rotavírus elsősorban 3-35 hónapos kor közötti gyerekeknél okoz hasmenéssel, kiszáradással járó betegséget. Nagyon fontos, hogy egyszeri átvészelése nem jelent biztos védettséget a későbbiekben, még akkor sem, ha sok gyermekben kialakul valamilyen szintű immunitás az adott vírustörzs ellen. Közösségben, bölcsődében, óvodában nagyon gyorsan terjed a fertőzés a gyerekek között, mert a vírus életképes marad a játékokon, jelen lehet a mosdóban és a konyhában, a fertőzött széklettel szennyezett tárgyakról, kézről pedig közvetlenül is bejuthat a kicsik szervezetébe.
A rotavírus az emberi kézen órákig, míg a tárgyakon akár napokig is életképes marad. Kockázati tényező az is, hogy a hagyományos tisztítószerek hatástalanok a vírus ellen, és a szappannal történő kézmosás is csupán a kórokozók 75 százalékát távolítja el.
A hasmenés és a hányás a fertőzés vezető tünetei: nem ritka a napi 10-15 híg, vizes hasmenés sem. A rotafertőzést kísérheti láz is. A betegség jobb esetben 2-3 nap alatt lezajlik, de eltarthat akár 4-5 napig is. A legnagyobb veszélyt az 1 év alatti babákra jelenti a vírus, akiknél akár pár óra alatt (végzetes kimenetelű) kiszáradás következhet be. A folyadékpótlásra fokozott figyelmet kell fordítani a betegség esetén. Enyhébb esetben sok szülő nem fordul orvoshoz a beteg gyermekkel, de sok kis páciens háziorvosi kezelésre szorul. Amennyiben pedig kiszáradásos tüneteket tapasztalunk a gyermeknél, szüksége lehet kórházi kezelésre is.
Haladéktalanul vigyük a kicsit a sürgősségire, ha a következőket tapasztaljuk: a gyermeknek kevesebb a vizelete, ritkábban pisil, a vizelet sötétebb színű, erősebb szagú, a szája kiszáradt, ajkai kirepedezettek, a szeme beesett, nyűgös, csökken az élénksége, nagyon álmos, szaporán lélegzik és szaporán ver a szíve.
A veszélyes agyhártyagyulladás
A meningococcus okozta, járványos agyhártyagyulladás nagyon veszélyes fertőzés: a gyors lefolyású, cseppfertőzéssel terjedő betegség sok esetben még a szakemberek számára is nehezen felismerhető, és akár 24 óra alatt végzetes kimenetelű is lehet. A fertőzést követően a kórokozók nagyon hamar a véráramba kerülnek, szétterjednek az egész szervezetben, s a kezdeti, számos egyéb betegségre jellemző tünetek megjelenése után rohamosan romlik a beteg állapota.
Itthon a téli és kora tavaszi időszakban fordul elő a megbetegedések többsége, melynek leginkább az 1 év alatti csecsemők vannak kitéve. Veszélyeztetett csoportot jelentenek az 1-5 év közötti kisgyermekek is, akik körében a második leggyakoribb a járványos agyhártyagyulladás előfordulása, majd a serdülők körében emelkedik ismét a fertőződés kockázata. A betegség kezdetben magas lázzal, erős fejfájással, hányással vagy hányingerrel jelentkezik, a csecsemőknél pedig magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség is lehet az első tünetek között. A járványos agyhártyagyulladás egyértelműsítő tünetei a nyaki merevség, feltűnő bágyadtság, végtagfájdalmak, fényérzékenység, kisbabáknál a kutacs kidomborodása. A fertőzés következtében akár vérmérgezés is kialakulhat, amelyre a testszerte megjelenő, bőr alatti bevérzések hívják fel a figyelmet.
Ennél a veszélyes fertőzésnél nagyon fontos, hogy ha már látta szakorvos a gyermekünket, akkor is figyeljük az állapotát óráról-órára, percről-percre, hiszen az állapota hamar romolhat – ha azt tapasztaljuk, hogy a kicsi állapota rosszabbodott, haladéktalanul vigyük kórházba. Mivel sok esetben csak későn tudják diagnosztizálni a betegséget a kezdeti, nagyon általános tünetek miatt, fontos, hogy ha járványos agyhártyagyulladásra gyanakszunk, azonnal kérjünk orvosi, sürgősségi segítséget.
A legjobb védelem a megelőzés
Mind a bárányhimlő, a rotavírus és a járványos agyhártyagyulladás ellen létezik vakcina, amellyel kialakítható a megfelelő védelem a betegségek ellen. A bárányhimlő esetében az ideális, ha a védettséget még a közösségbe kerülés előtt kialakítják, és a kisgyermekek már 16-18 hónapos korban megkapják a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltást, minimum 6 hét eltéréssel. Az oltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tünetek észlelhetők: az oltás helyén fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.
Rotavírus ellen is immunizálásával lehet megvédeni a gyerekeket, hiszen a fertőzés ellen nincs hatékony gyógyszer. Az oltás még szúrással sem jár, szájon át beadandó. Már 6 hetes kortól elkezdhető, és a kétadagos oltási sorral 12 hetes korra kialakítható a védelem. Ami fontos, hogy a baba 24 hetes kora előtt kapja meg mindkét adag vakcinát, a háromadagos vakcinával pedig legkésőbb a baba 32 hetes koráig be kell fejezni az oltási sorozatot. Mindkét vakcina adható egy időben az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal. A kétadagos védőoltás 7, míg a háromadagos 5 különböző rotavírus törzs ellen mutat védelmet, és az immunizálás további előnye, hogy nem csak a szezonális fertőzéstől, hanem a kórházban, orvosi rendelőintézetben esetlegesen felbukkanó rotavírusokkal szemben is védelmet nyújt.
A kiszámíthatatlan, gyors lefolyású járványos agyhártyagyulladás ellen is a védettség időben történő kialakítása a legfontosabb. A csecsemőknél ezt 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, mert a betegség valószínűsége 6 hónapos kor előtt a legnagyobb. Az alap oltási sor 2 vagy 3 oltásból áll, és életkortól függően emlékeztető oltásra is szükség lehet ezen felül: a védőoltásnál az előírt oltási sort szigorúan követni kell, mert csak az adagok pontos ütemezésével lehet kialakítani a megfelelő védettséget.
Kapcsolódó cikkek
