Ha a 90-es évek elejének adataival vetjük össze a jelenlegi helyzetet, akkor azt látjuk, hogy míg az 1992/1993-as tanévben 1,07 millió általános iskolás vett részt a közoktatásban, ez a szám 2017-re 609 ezerre csökkent. A 90-es évekhez képest jelentősen nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik magán és egyházi fenntartású iskolákban tanulnak, összességében elmondható, hogy 300 ezerrel kevesebben gyerek jár ma általános iskolába, mint 25 évvel ezelőtt– írja az Index az Oktatási Hivatal adatai felhasználva. Ennek oka a születésszám csökkenése és a népességfogyás.
Az arányok is jelentősen átalakultak: az 1992-es évben 1,07 millió gyerek járt állami általánosban, 11,2 ezren egyházi, 2500-an pedig magán fenntartású intézménybe. Tavaly összesen 735 ezer diák tanult, 609 ezren jártak államiba, 18 ezren magánintézménybe, 107 ezer diák pedig egyházi iskolába járt.
A legszembetűnőbb, hogy tízszer annyian járnak egyházi iskolába, mint 25 éve. A szám folyamatosan emelkedett a rendszerváltástól, de a legnagyobb ugrás 2010 után következett be. A 2010-es közoktatási törvény módosítása lehetővé tette, hogy azoknak az önkormányzatoknak, akik anyagi gondjaik miatt átadják az iskolákat az egyházaknak a korábbi gyakorlattól eltérően ne kelljen öt évig egyházi kiegészítő támogatást fizetniük, hanem az átadást követő tanítási évtől kezdődően a központi költségvetés fizesse a kiegészítő támogatást. Az látszik, hogy 2010-től megduplázódott az egyházi általános iskolákba járók száma.
Az egyházi iskolák száma a legszegényebb régiókban a legmagasabb. Egyre több olyan település van, ahol csak egyházi iskola működik. Ez a helyzet felveti a világnézetileg semleges oktatáshoz való hozzáférés kérdését.
Hermann Zoltán és Varga Júlia tanulmányukban megállapítják, hogy az egyházi iskolák a szegényebb régiókban is elsősorban a jobb helyzetben lévő diákokra koncentrálnak.
És hogy milyen eredményekkel tanulnak a diákok? Hermann és Varga a 2015-ös Országos Kompetenciamérés adataira támaszkodva arra jutottak, hogy “az általános iskolák esetében a magániskolák sem a matematika, sem a szövegértés teszteredményeket tekintve nem különböznek szignifikánsan az állami iskoláktól.”
Azt fontos kiemelni, hogy a kutatók szerint a teszteredmények nemcsak az iskolai munkától függenek, hanem a tanulók családi hátterétől is. “Így egy kedvezőbb összetételű iskolában jellemzően akkor is magasabbak a teszteredmények, ha az oktatás minősége éppen olyan, mint máshol” – írták.
A kutatásból az is kiderül, hogy az egyházi iskolákba járók matekeredményei hasonlóak az állami és magániskolákba járókéhoz, míg szövegértésből valamivel jobb eredményt értek el.
A kisgimnáziumok esetében azonban a teszteredmények azt mutatják, hogy 8. osztályban jelentősen elmaradnak az állami iskolákétól a nem állami iskolákban tanulók eredményei. A kutatók szerint az állami fenntartású kisgimnáziumokba lényegesen jobb teljesítményű diákok járnak, mint a magán- és egyházi iskolákba.
Kapcsolódó cikkeink:
- Sok helyen nem angolt, csak “hunglisht” oktatnak
- Nem készítjük fel a gyerekeinket a jövőre
- Mi a baj a magyar oktatással?
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
