Mivel a sürgősségi osztályok rendkívül leterheltek és a leterheltség egyik oka, hogy olyan eseteket is el kell látniuk, amelyek nem feltétlenül tartoznának a feladataik közé, ezért érdemes sorra venni, hogy mikor kell a gyerekkel sürgősségire rohanni, mikor elegendő a háziorvos és milyen helyzetekben az a legjobb, ha otthon maradunk. A medicalonline.hu szedte össze a legfontosabb és legtipikusabb helyzeteket.
A téli gyerekbetegségek döntő többségét vírusok okozzák, helyenként baktériumok és leggyakrabban a légutakat illetve a gyomor-bélrendszert érintik.
Lázas gyerek
Ha a gyerek lázas, de egyébként jól van, a láz pedig három napnál nem tart tovább, akkor otthon is kezelhető a helyzet, hiszen a láztól önmagában nem kell megijedni, a szervezet természetes védekező funkciója.
Ha 3 napnál hosszabb ideig lázas a gyerek, akkor első körben a háziorvost keressük fel.
Ha azonban három hónaposnál fiatalabb csecsemőről van szó, kiütése van, kiszáradás jeleit mutatja, akkor menjünk a sürgősségi osztályra.
Lázcsillapítót csak akkor indokolt adni a gyereknek, ha a gyermek rosszul, kellemetlenül érzi magát. Különösen fontos a folyadékpótlás, akkor pláne, ha a gyermek hány, hasmenése van.
Fülfájás
Egy-egy hétvégi ügyelet alkalmával akár 150-200 gyermek is megfordul a sürgősségi ambulanciákon, ami a kisdedek és kisgyermekek körében ciklikusan jelentkező hurutos időszakokban megterheli az ott dolgozókat, súlyos, esetenként életveszélyes állapotú betegektől vonva el a figyelmet – idézi a medicalonline.hu prof. dr. Katona Gábort, gyermek fül-orr-gégészt, audiológust, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosát.
A főorvos azt is elmondta, hogy a hazai egészségkultúra ott tart, hogy banális betegségekkel is a sürgősségire szaladnak a szülők, pl. vírusos megbetegedésekkel, kisebb hőemelkedéssel, miközben otthon mindez teljesen jól kezelhető folyadékpótlással, láz-és fájdalomcsillapítással.
Fülgyulladás esetén a tünetek mérséklése, a fájdalomcsillapítás az elsődleges, szakorvosi ellátásra csak akkor van szükség, ha a gyermek általános állapota romlik, vagy bágyadttá válik. Szövődményre utalhat a fejfájás, hányás, ami koponyaűri nyomásfokozódásra, középfül- vagy melléküreg-gyulladásra hívhatja fel a figyelmet.
Katona Gábor azt is elmondta, hogy nem szükséges ilyen esetekben antibiotikum, sőt egyáltalán nem is hatnak a náthás, vírusos megbetegedések ellen. A túlzott antibiotikum fogyasztás világ szinten probléma, a WHO szerint tavaly 700 ezren haltak meg antibiotikum rezisztencia következtében.
A Bethesda Gyermekkórházban az elmúlt két évben a baktériumok okozta fertőzésekről -pl. középfül-, tüdő-, vagy mellhártyagyulladásról – mintavételek alapján összeállították az intézmény antibiotikum-térképét, ennek alapján olyan protokoll készült, ami gyorsabb, eredményesebb kezelést biztosít már azelőtt, hogy a kórokozó laboratóriumi vizsgálatának eredménye meglenne.
Kapcsolódó cikkeink:
- Kisokos lázcsillapításhoz
- Ez az ajánlás a lázcsillapításról
- 5 gyakori hiba, amit a gyerek gyógyszerezésénél elkövetünk
Forrás: MedicalOnline
Kapcsolódó cikkek
