Kép: Getty Images
Úgy tűnik, folyamatosan csökken azoknak a száma, akik olvasnak. A brit felnőttek ötven százaléka állítja, hogy nem olvas rendszeresen, és majdnem minden negyedik 16-24 éves fiatal soha nem olvas – derül ki a The Reading Agency kutatásából. De milyen következményekkel jár ez? Vajon az, hogy az emberek a videót részesítik előnyben a szöveggel szemben, hatással lesz az agyunkra vagy az emberi faj evolúciójára? Milyen agyi struktúrával rendelkeznek a jó olvasók? A Neuroimage című szaklapban megjelent új tanulmány kiderítette. Mikael Roll, a Lundi Egyetem fonetika professzora a The Conversation folyóiratban számolt be kutatásának eredményeiről.
Az agyszerkezet elárulja, mennyit olvasunk
A kutatás eredményei alapján a bal agyfélteke két, a nyelv szempontjából kulcsfontosságú régiójának szerkezete különbözött azoknál az embereknél, akik szoktak olvasni.
Az egyik a halántéklebeny elülső része volt. A bal halántéklebeny segít a különböző típusú információk társításában és kategorizálásában. Például egy olyan szó jelentésének összeállításához, mint a láb, ez az agyi régió társítja a vizuális, érzékszervi és motoros információkat, amelyek azt közvetítik, hogyan néznek ki, hogyan érzékeljük és hogyan mozognak a lábaink.
A másik a felső halántéklebenyben található redő, amely a hallókéregnek ad otthont. A jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén, mint a jobb féltekén. Logikus, hogy a jelentésnek szentelt nagyobb agyi terület megkönnyíti a szavak megértését, és ezáltal az olvasást is. Az olvasás azonban nem csak vizuális készség. Ahhoz, hogy a betűket beszédhangokkal párosítsuk, először is tudatában kell lennünk a nyelv hangjainak. Ez a fonológiai tudatosság a gyermekek olvasásfejlődésének jól ismert előfutára.
A vékonyabb bal oldali Heschl-gyrus-t korábban összefüggésbe hozták a diszlexiával. Roll kutatásai azt mutatják, hogy a kérgi vastagságnak ez az eltérése nem jelent választóvonalat a diszlexiás és a diszlexiával nem rendelkező emberek között. Ehelyett a vastagabb hallókéreg összefügg az ügyesebb olvasással.
Miért számít a méret?
A kutatások szerint a vastagabb hallókéreg összefügg a több, és emiatt ügyesebb olvasással. Így az agy szerkezete kifejezetten árulkodik az olvasási szokásainkról. A bal oldali hallókéreg a jó olvasóknál vastagabb lehet. Az agy szerkezete sokat elárul az olvasási készségről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható – megváltozik, amikor új készséget tanulunk, vagy amikor egy már elsajátított készséget gyakorolunk.
A nyelvet intenzíven tanuló fiatal felnőtteknél például megnőtt a kérgi vastagság a nyelvi területeken. Hasonlóképpen, az olvasás valószínűleg alakítja a bal oldali Heschl gyrus és a temporális pólus szerkezetét. Tehát, ha meg akarod tartani a Heschl-gyűrűd vastagságát és virágzását, vegyél kézbe egy jó könyvet, és kezdj el olvasni, tanácsolja a kutató.
Idővel nehezen fogjuk egymást megérteni
Mikael Roll hozzáteszi, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy mi történhet velünk mint fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, kevésbé kerülnek előtérbe. A körülöttünk lévő világ értelmezésére és mások gondolkodásának megértésére való képességünk minden bizonnyal csökkenne. Más szóval, a meghitt pillanat egy könyvvel nem csupán személyes jóllétünket, hanem az emberiség javát is szolgálja.
Kapcsolódó cikkek
