Az elmúlt évtizedben Magyarországon évente mintegy 8000 újszülött jött világra idő előtt vagy alacsony súllyal – olvasható a KSH vonatkozó jelentésében.
Kit nevezünk koraszülöttnek?
A terhességi hét és a születési súly együttes értékelése alapján négy kategóriába sorolhatók az újszülöttek:
- érett koraszülött, aki a 37. terhességi hét előtt, de legalább 2500 grammal született;
- kis súlyú koraszülött, aki a 37. terhességi hét előtt és 2500 grammnál kisebb súllyal jött világra
- kis súlyú, időben született, aki a 36. terhességi hét után, de 2500 grammnál kisebb súllyal született
- érett, időben született, aki a 36. terhességi hét után és legalább 2500 grammal született.
Mi befolyásolja a koraszülést?
Anyai életkor
A koraszülések és a kis súlyú születések gyakoriságát befolyásolja az anya életkora: a túl fiatalon vagy a túl idős korban vállalt gyermekeknél nő az előfordulás esélye. Ugyanakkor az utóbbi 25 évben jóval kisebbek lettek a korcsoportok közötti különbségek. A legjelentősebb visszaesés a legidősebb nőknél ment végbe, a 20-as éveikben járó nők mutatóját pedig enyhe emelkedés jellemezte. Úgy tűnik, az orvostudomány fejlődésével kitolódott az az életkor, ami-kor az anyák még biztonságosan, kisebb egészségügyi kockázat mellett vállalhatnak gyermekeket.
Anya családi állapota
Az anya családi állapotát vizsgálva mind a kis súlyú, mind a koraszületések aránya 2016-ban a házas családi állapotúak esetében volt a legalacsonyabb (7,3% és 8,4%). 2500 gramm alatti baba születése a legnagyobb arányban, 10%-ban az elváltak körében fordult elő. A nem házas családi állapotú anyák körében lényegesen gyakoribb volt a kis súlyú születések előfordulása, mint a házasok körében. 1990 óta a nem házas családi állapotúak esetében lényeges javulás figyelhető meg.
A 37. hét előtt a hajadonok 9,5, az özvegyek 11 és az elváltak 12%-a szült. A nem házasok körében kisebb mértékben, de szintén javultak a mutatók, míg a házas családi állapotúak körében valamelyest gyakoribbá vált a koraszülés.
A koraszülés és a kis súlyú születés terén is a legkisebb kockázatú életkor a 25-34 éves nők, ők jelentős részben házasok. A hajadon családi állapot elsősorban a fiatalabb, az elvált és megözvegyült nők jelenléte inkább az idősebb korcsoportokra jellemző, vagyis azokra, ahol jóval gyakoribb a koraszülöttek és a kis súllyal születettek előfordulása.
Szülések száma
Minél több gyermek születik meg egy családban, annál gyakrabban fordul elő, hogy az újszülött 2500 gramm alatti súllyal jön világra, ahogy az is, hogy koraszülött lesz.
Az első és második gyermekek esetében nem volt változás az elmúlt 25 évben, míg a három vagy afeletti gyermekek esetében egyértelmű javulás figyelhető meg; 1990-hez képest 2016-ban már lényegesen kisebb volt azok aránya, akiknek a súlya nem érte el a 2500 grammot.
Koraszülés esetében a 2016-os adatok szerint az első és második gyermeknél 8,5, illetve 8,3% a koraszülés aránya, a hatodik gyermeknél viszont már 17 százalék.
Az első és második gyermek esetében kismértékben emelkedett a koraszülés valószínűsége. Összességében elmondható, hogy minél több gyermeket hoz világra egy nő, annál idősebb, és miután az idősebb korcsoportokban magasabb a koraszülöttek és a kis súllyal születettek aránya, így ezzel együtt növekszik ennek kockázata.
Ikerszülés
Ikerszüléseknél lényegesen magasabb a kis súlyúak és a koraszülöttek aránya az összes születéshez viszonyítva. A kettes ikrek esetében 60% körüli, a hármas ikrek közül pedig majdnem mindegyik újszülött 2500 gramm alatti súllyal jön világra. Ennek hátterében nem demográfiai okok, hanem biológiai törvényszerűségek állnak, ennek megfelelően a mutatók értéke azonos szinten maradt végig a vizsgált időszak során.
Az anya iskolai végzettsége
Minél magasabb az anya iskolai végzettsége, annál alacsonyabb a 2500 gramm alatti újszülöttek aránya. Ez részben abból is adódhat, hogy a fiatalabb anyáknak koruknál fogva még csak alacsonyabb iskolai végzettség megszerzésére van módjuk, viszont a 14 év alattiaknál az átlagnál magasabb a kis súlyú születés valószínűsége. Míg 2016-ban a 8 osztályt végzettek között 13% a kis súlyú születések gyakorisága, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében mindössze 6%.
A koraszületések esetében hasonló összefüggés figyelhető meg, az iskolai végzettség növekedésével csökken a koraszülés aránya. A 8 vagy annál kevesebbet osztályt végzettek körében 10% fölötti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 7,5% a koraszülések aránya.
A KSH elemzéséből kiderül tehát, hogy érdemi javulás nem következett be a koraszülések és a kis súlyú születések előfordulásában. Az anya életkora meghatározó, túl fiatal és idős korban megnő a koraszülés kockázata. Ugyanakkor a 30 éves kor fölötti anyák esetében csökkent a koraszülések és a kis súllyal születettek aránya, de 25 éves kor alatt romlott a mutató. Az iskolai végzettségnél egyértelmű, hogy minél magasabb az anya iskolázottsága, annál alacsonyabb a koraszülés előfordulása. Továbbra is rizikófaktort jelentenek a terhességmegszakítások, korábbi magzati veszteségek is.
Kapcsolódó cikkeink koraszülés témában:
- 5 kockázati tényező, ami koraszülést okozhat
- Lassan népbetegségnek számít a koraszülés
- Három alapvető oka van a koraszülésnek
Kapcsolódó cikkek
