Magyarországon a betegséget okozó meningococcus baktériumok B típusa kétszer annyi megbetegedésért felelős, mint a C típus, de a védekezés mindkettő ellen fontos: a két baktériumtípus elleni védőoltás különbözik és nem helyettesíti egymást. Gyermekgyógyászok és infektológus szakértők egyetértenek: a meningococcus fertőzés kialakulását meg kell előzni, vagyis mindenkinek, aki kockázati csoportba tartozik, érdemes védőoltást kapnia.
A járványos agyhártyagyulladás veszélyeire hívják fel a figyelmet a szakemberek a betegség közelgő, április 24-ei világnapja alkalmából. A szakemberek hangsúlyozzák: a meningococcus baktérium okozta fertőzés itthon is az 1 év alatti csecsemők körében fordul elő a leggyakrabban: közöttük a betegség gyakorisága 24-szerese az átlagosnak. Ez a 2017-2018-as epidemiológiai évben (2017. július-2018. június) azt jelentette, hogy a meningococcus fertőzéssel érintett hazai betegek közel egyharmada csecsemő volt. A rendkívül gyors lefolyású betegség 24 óra alatt halált okozhat, és a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik beteg még a gondos orvosi ellátás mellett sem éli túl a betegséget.
“A csecsemők között azért gyakoribb a betegség, mert az immunrendszerük még éretlen, így nem tudnak megfelelően védekezni a tokos baktériumok ellen, ők a legvédtelenebbek. Bár gyakran hallom az ellenkezőjét, a betegséget az anyatejes csecsemők is elkaphatják – hangsúlyozta dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Hatékony védelmet csak a védőoltás nyújthat, a csecsemőket a B és C törzs elleni oltóanyaggal is ajánlott beoltani. Az oltás már 2 hónapos kortól adható.”
A betegség 24-ei világnapja alkalmat ad a szakértőknek, hogy hangsúlyozzák a legfontosabb tudnivalókat:
- A járványos agyhártyagyulladás néhány óra alatt életre szóló változásokat okozhat a beteg és családtagjai életében, hiszen súlyos és maradandó szövődményekkel járhat.
- A betegség 24 óra alatt halált okozhat, ezért a korai diagnózis és a gyors orvosi beavatkozás a legfontosabb tényező a beteg felépülési esélyeit illetően.
- Csak a védőoltások jelentenek hatékony megelőzési módot a betegség ellen.
A meningococcus baktérium bárkit megfertőzhet, de az egy év alatti csecsemők rendkívül magas kockázatnak vannak kitéve: körükben az átlagosnál 24-szer gyakrabban fordul elő betegség.
Kiket veszélyeztet leginkább a betegség?
Ugyancsak veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1 és 5 év közötti kisgyermekek. A 2017-2018-as epidemiológiai év adatai szerint közülük került ki a betegek közel egynegyede. A fertőződés kockázata serdülőkorban ismét kissé emelkedik: a kamaszok és fiatal felnőttek hordozzák ugyanis tünetmentesen a legnagyobb arányban a meningococcus baktériumot. Minél többen hordozzák a baktériumot, annál nagyobb az esélye a fertőzés előfordulásának, különösen a zárt közösségekben. A fiatalok tömegrendezvényeken, fesztiválokon, szórakozóhelyeken, külföldi utakon is könnyen találkozhatnak a baktériumot hordozókkal.
Magyarországon a 2017-2018-as epidemiológiai évben összesen 42 meningococcus okozta agyhártyagyulladást regisztráltak. 6 beteg belehalt a fertőzés szövődményeibe, azaz hétből egy beteg nem élte túl a súlyos fertőzést. A betegek több mint a fele (22 fő) 6 év alatti gyermek volt.
A meningococcus B és C típusa ellen egyaránt fontos a védekezés
A járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumnak 13 típusát különböztetik meg, a legtöbb megbetegedést az A, B, C, Y, W és X változatok okozzák. Hazánkban a megbetegedések többségét a B típus okozza, a legfrissebb hazai adatok (2017-2018) szerint kétszer annyi fertőzésért felelős, mint a második leggyakoribb C típus.
“Hangsúlyozni kell, hogy a két baktériumtípus elleni védőoltás különbözik és nem helyettesíti egymást. Érdemes felhívni a szülők figyelmét, hogy a védettséghez a meningococcusbaktérium B és C típusa ellen is szükség van a védőoltásra, hiszen a két oltás együtt ad védettséget – hívta fel a figyelmet dr. Póta György. A két vakcina hatása között nincs átfedés. A másik baktérium okozhat betegséget, ha a gyermek csak az egyik típus ellen van beoltva.”
Az életkori alkalmazhatóságot figyelembe véve, a csecsemők és kisgyermekek meningococcus B elleni oltására jelenleg kizárólag a Bexsero védőoltás alkalmazható. Az ismert szerocsoportú hazai megbetegedések több mint kétharmadát okozó B típusú baktérium elleni védekezést is korán, 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni.
A baktérium cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, közvetlen érintkezés (pl. csókolózás, köhögés, tüsszentés), vagy tartós, illetve gyakori, ismételt kontaktus, mint a zsúfolt együtt lakás, együtt alvás az előfeltétele. Infektológus szakorvosok ezért azt javasolják, hogy a csecsemők, illetve az 5 év alatti gyermekek mellett a zárt közösségekben, például kollégiumban, nevelőotthonban élő serdülők és fiatal felnőttek is oltással védekezzenek az invazív meningococcus betegség ellen.
Már több országban is oltást kapnak a gyerekek a meningococcus B ellen
A meningococcus okozta fertőző agyhártyagyulladás az egész világon, minden korcsoportban előfordul. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint évente mintegy 500.000 megbetegedést okoz, halálozási mutatója pedig rendkívül magas: minden évben 50.000 ember veszíti életét a fertőzés következtében.
A járványos agyhártyagyulladás B típusa elleni védőoltás egyre több országban kerül be a nemzeti immunizációs programba: a közelmúltban az Egyesült Királyság, Írország és Olaszország mellett Litvánia is úgy döntött, államilag finanszírozott formában biztosítja a vakcinát a gyermekeknek.
A meningococcus okozta agyhártyagyulladás nehezen felismerhető betegség, többnyire ugyanis olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében. Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás és a hányinger. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség.
A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység, a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön észlelhetően kidomborodó kutacs. A fertőzés következtében vérmérgezés is gyorsan kialakulhat, ezt jelezhetik a bőrön megjelenő pontszerű bevérzések vagy a nagyobb kiterjedésű bőrvérzések. Ezek összetéveszthetők más kiütéses megbetegedésekkel. Annak eldöntésében, hogy kiütésről vagy bevérzésről van-e szó, segíthet az “üvegpohárpróba”, amikor a foltokra üvegpoharat nyomunk. A nyomásra el nem tűnő eltérések az agyhártyagyulladás egyik nagyon súlyos formájára, a meningococcus vérmérgezésre utalhatnak.
A megtévesztő kezdeti tünetek mellett a betegség rendkívül gyors lefolyása is nehezíti az agyhártyagyulladás felismerését és kezelését. A fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.
De akik életben maradnak, azok sem biztos, hogy maradványtünetek nélkül felépülnek a betegség szövődményeiből. Tíz betegből legalább egynél számolni kell súlyos testi/idegrendszeri következményekkel, ezek közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás. Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek életminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.
A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.
Kapcsolódó cikkeink:
- Amit minden anyának tudnia kell az agyhártyagyulladásról
- Agyhártyagyulladás: mit kell tudni a B típusú meningococcus elleni oltásról?
- Kötelező és választható oltások gyerekeknek- Oltási rend
Forrás: Publicrelations
Kapcsolódó cikkek
