Az antropológusok, pszichológusok és egyéb, fejlődéstudománnyal foglalkozó kutatók évtizedek óta tanulmányozzák a kisbabákat, illetve azt, hogyan hatnak a szülői minták, a kulturális közeg, a társadalom a fejlődésre. Azonban, gyakran elfelejtjük, hogy a kapott eredmények meglehetősen szűk mintából dolgoznak – annak ellenére, hogy az egyes kultúrák közötti különbségek rendkívül nagyok. A kutatások többsége a nyugatias, iparosodott, tanult, demokratikus, jó anyagi helyzetben lévő társadalmakra koncentrál, vagyis, a fejlődésről alkotott képünk nagyon egyoldalú.
Ennek ellenére, lehetnek olyan területek, ahol nagyon hasonlóan fejlődnek a babák, függetlenül a kultúrától, amelyben felnőnek. Tanya Broesch pszichológusprofesszor szerint a kommunikáció az egyik ilyen terület lehet.
Broesch hat évig dolgozott egy, a Vanuatu-szigetcsoport egyik szigetén, Tannán élő közösséggel. Vanuatu angol és francia fennhatóság alatt is állt, és a tannaiak különleges helyzetben vannak: a sziget lakóinak egy részét nem gyarmatosították, vagyis az ezzel járó vívmányok (oktatás, nyelv, vallás stb.) sem jutott el hozzájuk.
Broesch és társa, Mikolaj Hernik többek között azt tanulmányozták, hogyan kommunikálnak a kisbabák és gondozóik a hagyományos tannai közösségekben. A kisbabáknak rövid videófelvételeket mutattak, melyeken felnőttek beszéltek, vagy egy másik felnőtthöz vagy pedig egy (nem látható) kisbabához. Eközben egy speciális eszközzel megfigyelték a kisbabák szemének mozgását, illetve azt, hogyan reagáltak a látottakra. Úgy találták, hogy tannai kisbabák jobban figyeltek a felnőtt beszédére, mikor az “babanyelven” beszélt, vagyis úgy választotta meg a szavait és olyan metakommunikációs eszközöket használt, ahogy a kicsikhez beszélünk. Más kutatásokkal összevetve kiderült, hogy a tannai babák ugyanazokat a jeleket követik, ugyanúgy reagálnak a felnőttekre, mint a világ más részein.
A csecsemő-irányzatú beszéd, a “babanyelv” meglepően erős hatással van a kisbabákra: ilyenkor általában önkéntelenül magasabb hangon beszélünk a kicsikhez. Ez a szakemberek szerint egyrészt jobban hasonlít a baba saját hangképzéséhez, így vonzóbb az a kicsik számára (vagyis jobban figyelnek rá), másrészt, a felnőttek tisztábban képzik a hangokat, ami a babák nyelvi fejlődésére van pozitív hatással. A felnőttek egymás közötti kommunikációjával szemben a csecsemő-irányzatú beszédre az egyszerűbb nyelvtan, a hosszabb szünetek, a nagyobb érzelmi átélés, a túlzó arckifejezések és a változatosabb hangszín a jellemző.
(Cikk forrása: medicalxpress.com)
Ez is érdekelhet:
- A gyermek első szava megjósolható
- A babanyelv a leghatékonyabb nyelvtanítási módszer
- Első szavak: mikor és mit mond először a baba?
Kapcsolódó cikkek
